(Becca szemszöge)
Miközben Tommy-val verekedtünk egyszer csak rátérdelt a bal kezemre. A fájdalomtól felkiálltottam, de nem adtam fel. Sajnos így is Tommy nyert.
A verekedés befejezésével Marie elküldte George-ékat a boltba kajáért.
Miután a fiúk elmentek, Marie egyből odarohant hozzám.
- Jól vagy Becca? - kérdezte tőlem.
- Igen, csak egy kicsit fáj a csuklóm és az egyik ujjam, de szerintem csak meghúzódott - válaszoltam.
- Az nem érdekel, hogy te mit gondolsz, akkor is elmegyünk a kórházba - oktatott ki Marie.
- Igenis - szalutáltam, majd felvettem a cipőm és oda adtam a kocsi kulcsot Marie-nek.
* * *
A kórházban egy órás várakozás után, feltűnt George apukája Billy. Mikor észre vett bennünket, rögtön az irodájába hivott.
Először csak megvizsgálta a kezem, úgy hogy megnyomogatta óvatosan a fájó pontokat. Utána elküldött röntgenre.
Majd visszamentem az irodába, miközben vártuk a röntgen eredményét, Billy faggatózott.
- Szóval együtt vagy a fiammal. - állapította meg.
- Igen - feleltem.
- Mielőtt megkérdeznéd nem baj hogy együtt vagytok. Örülök, hogy megtalálta a szerelmet, már nagyon itt volt az ideje - mondta.
- De visszatérve a kezedre, mit csináltál? - faggatózott tovább.
- Hát tulajdon képpen verekedtem - vallottam be.
- És kivel? - kérdezte döbbenten.
- A bátyámmal összevesztünk és verekedés lett a vége - válaszoltam őszintén.
- És hogy sérült meg a kezed?
- Miközben verekedtünk, rátérdelt a kezemre a teljes testsúlyával.
Hümmögöt egy sort, majd megérkezett a röntgen eredmény.
Billy megnézte a képet és felém fordult.
- Jó hírem van, A kezed nem tört el, de a bal gyűrűs ujja egyik kis csontja megrepedt ezért egy pár napon keresztül hordanod kell ezt a sínt, amit most felrakok a kezedre - világosított fel.
Miután végeztünk, elköszöntünk tőle és hazamentünk.
Mikor beléptünk a házba, mindkét fiú elénk rohant.
- Mi a bajod? Mond hogy nem súlyos! Én nem akartam, csak .... - szabadkozott Tommy.
- Nincs semmi komolyabb bajom csak a bal kezem gyűrűs ujja sérült meg - adtam a tudtukra.
- Oké megnyugodtunk, amúgy van egy meglepetésünk a számotokra. Reméljük, hogy tetszeni és ízleni fog - mondta George.
Azzal bevezettek az étkezőbe ahol terített asztal várt minket.
Jól belaktunk, majd pihentünk egy kicsit és neki láttunk tanulni. Utána George és Rach átszaladtak váltóruháért és pizsiért, majd miután mindenki végzett a fürdéssel Twister partiba kezdtünk. Én pörgettem, mert a kezem miatt nem tudtam játszani. Háromnegyed tizenegykor hagytuk abba, mert kezdtünk fáradni.
Egyből elnyomott az álom George ölelő karjaiban.
* * *
Reggel puha és lágy csókokra ébredtem fel.
- Nem akarok még felkelni - nyafogtam.
- Ha nem kelsz fel akkor el fogsz késni a suliból - mondta George.
- Miért? Hány óra? - kérdeztem félálomban.
- Azthiszem, hogy háromnegyed hét.
Erre a mondatára kiugrottam az ágyból és a szekrényemhez futottam. Kikaptam egy pólót és egy csőnacit, majd egy fekete sport cipőt.
Bevágódtam a fürdőszobába és gyorsan magamra kapkodtam minden cuccomat, majd elvégztem a reggeli teendőimet. Utána lerobogtam a konyhába és megnéztem az órát, egyből rájöttem hogy csúnyán átvertek.
2010. december 21., kedd
2010. december 14., kedd
13.fejezet
(Marie szemszöge)
Miután végeztünk a vásárlással hazamentünk. Rachel, Becca, George és én bementünk hozzánk. Sajnos Taylor nem tudott jönni, mert mennie kellett segíteni a discoval kapcsolatban, mert most lett felújítva.
Bent a házban mi lányok felvonultunk Becca szobájába.
- Akkor rögtön suli után eljövünk ide és lefürdönk, majd utána - kezdett el pörögni Becky.
- Nyugi, nyugi. És amúgy Rachel milyen fehérneműt fog felveni? - kérdeztem őt.
- Hát majd én adok neki, úgy is van egy fekete-piros csipke csodám. - válaszolta rögtön.
- Oké, és mi mit veszünk fel? - tettem fel egy újjabb kérdést.
- Neked van fekete vagy halvány zöldes fehérneműd ha jól tudom - mondta mindentudóan.
- Jól van feladom. Na menjünk együnk valamit - feleltem.
- Okés, menjünk - mondta Rachel.
Lementünk a konyhába Rach és én leültünk az asztalhoz, míg Becca kinyitotta a hútőt.
Majd elkiabálta magát.
- Tommy - kiabálta Becca.
Tommy rögtön megjelent a konyha ajtóban.
- Mi az húgi? - kíváncsiskodott ártatlan hangon.
- Az van, hogy megetted a főtt kaját és nincs más a hűtőben. Ha már volt annyi eszed hogy megedd, annyi erővel már elmehettél volna a boltba is - osztotta Becca Tommy-t.
- Te engem osztasz? Ha valami bajod van akkor intézzük el, úgy ahogy a régi szépidőkben - felelte Tommy.
- Rendben - mondta Becca.
Azzal bementek a nappaliba ahol egymásnak estek.
Ott ütötték egymást ahol érték. A földön hemperegtek, hol Becca, hol Tommy volt felül.
Egyszercsak Becca felkiálltott. Erre berohant George a nappaliba.
- Itt meg mi folyik? - kérdezte.
- Testvér harc - feleltem.
Ám ekkor Tommy győzelem ittasan elkiáltotta magát.
- Ha, én nyertem - mondta, Becca felett térdelve.
- Akkor is szólhattál volna, hogy elfogyott a hűtőből a kaja vagy valami - háborgott Becca.
- Jól van, most már hagyátok abba, mert én esek nektek. - kiáltottam el magam.
- Oké - sóhajtott Becky.
- Rendben, bocsi - válaszolta Tommy.
- Akkor Tommy és George ti elmentek a boltba, mi meg rendbe szedjük a nappalit - adtam ki a parancsokat.
- Okés, de akkor írjatok egy listát, hogy mit kell megvenni - felelte Tommy.
Gyorsan összeírtam a listát, majd a kezébe nyomtam. Miután a fiúk elmentek, egyből Becca-hoz rohantam, hogy nem történt-e valami baja.
- Jól vagy Becca? - kérdeztem tőle.
- Igen. Csak egy kicsit fáj a csuklóm és az egyik ujjam, de szerintem csak megzúzódott - mondta.
- Az engem nem érdekel, hogy te mit gondolsz, akkor is légyszives szedd össze magad, mert elmegyünk a kórházba - mondtam neki.
- Igenis - válaszolta.
Azzal felvette a fekete sportcipőjét és már útra készen állt, majd odadta a kocsija kulcsát és már száguldottunk is a kórházba.
* * *
Már vagy egy órája vártunk, mikot feltűnt George apja Billy. Mikor észre vett minket, egyből az irodájába hívott.
Miután végeztünk a vásárlással hazamentünk. Rachel, Becca, George és én bementünk hozzánk. Sajnos Taylor nem tudott jönni, mert mennie kellett segíteni a discoval kapcsolatban, mert most lett felújítva.
Bent a házban mi lányok felvonultunk Becca szobájába.
- Akkor rögtön suli után eljövünk ide és lefürdönk, majd utána - kezdett el pörögni Becky.
- Nyugi, nyugi. És amúgy Rachel milyen fehérneműt fog felveni? - kérdeztem őt.
- Hát majd én adok neki, úgy is van egy fekete-piros csipke csodám. - válaszolta rögtön.
- Oké, és mi mit veszünk fel? - tettem fel egy újjabb kérdést.
- Neked van fekete vagy halvány zöldes fehérneműd ha jól tudom - mondta mindentudóan.
- Jól van feladom. Na menjünk együnk valamit - feleltem.
- Okés, menjünk - mondta Rachel.
Lementünk a konyhába Rach és én leültünk az asztalhoz, míg Becca kinyitotta a hútőt.
Majd elkiabálta magát.
- Tommy - kiabálta Becca.
Tommy rögtön megjelent a konyha ajtóban.
- Mi az húgi? - kíváncsiskodott ártatlan hangon.
- Az van, hogy megetted a főtt kaját és nincs más a hűtőben. Ha már volt annyi eszed hogy megedd, annyi erővel már elmehettél volna a boltba is - osztotta Becca Tommy-t.
- Te engem osztasz? Ha valami bajod van akkor intézzük el, úgy ahogy a régi szépidőkben - felelte Tommy.
- Rendben - mondta Becca.
Azzal bementek a nappaliba ahol egymásnak estek.
Ott ütötték egymást ahol érték. A földön hemperegtek, hol Becca, hol Tommy volt felül.
Egyszercsak Becca felkiálltott. Erre berohant George a nappaliba.
- Itt meg mi folyik? - kérdezte.
- Testvér harc - feleltem.
Ám ekkor Tommy győzelem ittasan elkiáltotta magát.
- Ha, én nyertem - mondta, Becca felett térdelve.
- Akkor is szólhattál volna, hogy elfogyott a hűtőből a kaja vagy valami - háborgott Becca.
- Jól van, most már hagyátok abba, mert én esek nektek. - kiáltottam el magam.
- Oké - sóhajtott Becky.
- Rendben, bocsi - válaszolta Tommy.
- Akkor Tommy és George ti elmentek a boltba, mi meg rendbe szedjük a nappalit - adtam ki a parancsokat.
- Okés, de akkor írjatok egy listát, hogy mit kell megvenni - felelte Tommy.
Gyorsan összeírtam a listát, majd a kezébe nyomtam. Miután a fiúk elmentek, egyből Becca-hoz rohantam, hogy nem történt-e valami baja.
- Jól vagy Becca? - kérdeztem tőle.
- Igen. Csak egy kicsit fáj a csuklóm és az egyik ujjam, de szerintem csak megzúzódott - mondta.
- Az engem nem érdekel, hogy te mit gondolsz, akkor is légyszives szedd össze magad, mert elmegyünk a kórházba - mondtam neki.
- Igenis - válaszolta.
Azzal felvette a fekete sportcipőjét és már útra készen állt, majd odadta a kocsija kulcsát és már száguldottunk is a kórházba.
* * *
Már vagy egy órája vártunk, mikot feltűnt George apja Billy. Mikor észre vett minket, egyből az irodájába hívott.
2010. december 8., szerda
12.fejezet
(Becca szemszöge)
,, Az órán egy lapot csúsztatott elém, amin volt található "Kivel feküdnél le szívesen?" írta George"
Mikor elolvastam, hirtelen azt se tudtam, hogy mit csináljak.
Aztán válaszoltam neki.
"Szerinted?" - írtam neki majd elé toltam.
Miután elolvasta kérdőn nézett rám, én meg csak elmosolyodtam.
"Na, de még is kivel?" - kíváncsiskodott tovább.
"Hát..."
"Ugyan mond már el, ne legyél szégyenlős" - írta rögtön.
"Őszintén megvallva még szűz vagyok, ezért egy kicsit tartok az együtt léttől" - írtam neki őszintén.
A válaszomat olvasva, George meglepődött.
De újabb kérdést nem tudott írni, mert kicsöngettek.
Majd elmentünk a menzára, ahol a szokásos asztalunknál már ott ült Taylor, Marie és Rachel.
- Sziasztok - mondtuk George-al egyszerre.
Ezen elmosolyogtuk magunkat, majd leültem Rachel mellé, mellém meg George ült le.
Egyszer csak George felém fordult és megszólallt.
- Hogy lehet az, hogy te még mindig az vagy, amit az órán beszéltünk? - kérdezte.
- Úgy hogy még egy igaz szerelmem sem volt. Igaz, hogy azt mondják rólam, hogy kurva vagyok, de akkor is szűz vagyok még. - jelentettem ki határozottan.
- Értem, és miért tartanak sarkon állónak? - kíváncsiskodott tovább.
- Azért, mert sok sok fiúval kavartama bulik alkalmával csak úgy szórakozásképpen - válaszoltam neki kézségesen.
- Aha.
Ezzel be is fejeztük a társalgásunkat.
- Figyu Tay, melyik klubban lesz a diszkó? - kérdeztem tőle.
- Az Angel Club-ban lesz.
- Ott? Az nagyon jó hely, ott buliztunk először együtt Marie-vel. - vágtam a szavába izgatottan.
- Rachel, Marie mit szólnátok ahhoz ha elmennénk vásárolni a plázába? - kérdeztem őket teljesen felpörögve.
- Persze. - felelteék egyszerre, mosolyogva.
- Akkor suli után a kocsimnál találkozunk - adtam ki az utasításokat.
Majd elrohantam órára. Az utolsó órámat alig tudtam csendben végig ülni.
Alighogy kicsöngettek, én már egyből rohantam is a kocsimhoz. Én értem oda először. Néhány perc elteltével jöttek a többiek.
- Szóval Tay és Marie az én kocsimmal mennek, Rachel Tommy-val, én pedig George-al megyek - adtam ki a parancsokat. Épp akkor érkezett meg Tommy.
- Akkor a plázában találkozunk - mondtam nekik.
- Sziasztok - köszöntem el tőlük, majd odadobtam a kocsikulcsait Taylor-nak.
A plázában Rachel-nek egy piros felsőt, fekete miniszoknyát, piros-fekete playboy-os táskát és cipőt választottam. Marie-nek pedig egy fekete ruhát, zöld cipőt, fekete bolerót és zöld táskát. Magamnak egy sárga ruhát, fekete táskát, fekete cipőt és a ruhához illő kiegészítőket választottam.
Majd következtek a fiúk.
Rachel cuccai:
Marie cuccai:
,, Az órán egy lapot csúsztatott elém, amin volt található "Kivel feküdnél le szívesen?" írta George"
Mikor elolvastam, hirtelen azt se tudtam, hogy mit csináljak.
Aztán válaszoltam neki.
"Szerinted?" - írtam neki majd elé toltam.
Miután elolvasta kérdőn nézett rám, én meg csak elmosolyodtam.
"Na, de még is kivel?" - kíváncsiskodott tovább.
"Hát..."
"Ugyan mond már el, ne legyél szégyenlős" - írta rögtön.
"Őszintén megvallva még szűz vagyok, ezért egy kicsit tartok az együtt léttől" - írtam neki őszintén.
A válaszomat olvasva, George meglepődött.
De újabb kérdést nem tudott írni, mert kicsöngettek.
Majd elmentünk a menzára, ahol a szokásos asztalunknál már ott ült Taylor, Marie és Rachel.
- Sziasztok - mondtuk George-al egyszerre.
Ezen elmosolyogtuk magunkat, majd leültem Rachel mellé, mellém meg George ült le.
Egyszer csak George felém fordult és megszólallt.
- Hogy lehet az, hogy te még mindig az vagy, amit az órán beszéltünk? - kérdezte.
- Úgy hogy még egy igaz szerelmem sem volt. Igaz, hogy azt mondják rólam, hogy kurva vagyok, de akkor is szűz vagyok még. - jelentettem ki határozottan.
- Értem, és miért tartanak sarkon állónak? - kíváncsiskodott tovább.
- Azért, mert sok sok fiúval kavartama bulik alkalmával csak úgy szórakozásképpen - válaszoltam neki kézségesen.
- Aha.
Ezzel be is fejeztük a társalgásunkat.
- Figyu Tay, melyik klubban lesz a diszkó? - kérdeztem tőle.
- Az Angel Club-ban lesz.
- Ott? Az nagyon jó hely, ott buliztunk először együtt Marie-vel. - vágtam a szavába izgatottan.
- Rachel, Marie mit szólnátok ahhoz ha elmennénk vásárolni a plázába? - kérdeztem őket teljesen felpörögve.
- Persze. - felelteék egyszerre, mosolyogva.
- Akkor suli után a kocsimnál találkozunk - adtam ki az utasításokat.
Majd elrohantam órára. Az utolsó órámat alig tudtam csendben végig ülni.
Alighogy kicsöngettek, én már egyből rohantam is a kocsimhoz. Én értem oda először. Néhány perc elteltével jöttek a többiek.
- Szóval Tay és Marie az én kocsimmal mennek, Rachel Tommy-val, én pedig George-al megyek - adtam ki a parancsokat. Épp akkor érkezett meg Tommy.
- Akkor a plázában találkozunk - mondtam nekik.
- Sziasztok - köszöntem el tőlük, majd odadobtam a kocsikulcsait Taylor-nak.
A plázában Rachel-nek egy piros felsőt, fekete miniszoknyát, piros-fekete playboy-os táskát és cipőt választottam. Marie-nek pedig egy fekete ruhát, zöld cipőt, fekete bolerót és zöld táskát. Magamnak egy sárga ruhát, fekete táskát, fekete cipőt és a ruhához illő kiegészítőket választottam.
Majd következtek a fiúk.
Rachel cuccai:
Marie cuccai:
Becca cuccai:
2010. november 27., szombat
11. fejezet
( Becca szemszöge)
- Hali mindenkinek! Szia édes - köszöntött minket Taylor, majd megcsókolta Marie-t.
- Na, de gyerekek legalább ne itt a folyosó közepén - szólaltam meg.
- Most miért? - kérdezte Tay.
- Csak azért, mert a lányok elég gyilkos tekintettel nézik Marie-t - adtam meg a választ.
- Oh, tényleg - csodálkozott Marie.
- Igen tényleg. Na menjünk órára. Személy szerint nem akarok elkésni a Matek órámról - szólaltam meg.
- Nekem is matek órám lesz - mondta George.
- Oké, akkor gyere menjünk órára - feleltem.
A matek óra ugyan olyan unalmas volt mint a többi. A menzára is George-al mentem, majd Rachel-ék asztalához mentünk és leültünk.
- Figyi Becky, nem azért hogy megsértselek, de téged is elég félelmetes pillantások kísérnek - állapította meg Rach.
- Az lehet, biztos féltékenyek rám, mert egy ilyen helyes srác a pasim - vágtam rá.
- Te tényleg ezt gondolod rólam? - kérdezte tőlem George.
- Mit is?
- Hát amit az előbb mondtál!
- Mit mondtam az előbb? - kontráztam vissza a kérdésére.
- Azt hogy helyes vagyok. - mondta.
- Ilyet mondtam volna - incselkedtem vele.
- Ne játsz velem, mert megbánod - fenyegetett meg.
- Most félnem kéne, - mosolyogtam rá és közelebb hajoltam.
- Kéne - válaszolta.
Majd magához húzot és szenvedélyesen megcsókolt.
- Fiatalok menjetek szobára - röhögte Taylor.
- Ezt pont te mondod, mikor Marie-vel is ezt csinálod - vágtam vissza.
- Milyen igazad van. Na menjünk órára- nyögte ki zavartan.
- Okés, sziasztok! - köszöntem eltőlük és elmentem spanyol órára.
* * *
Az utolsó órám után a parkolóban még bandáztunk egy két óra hosszáig aztán mindenki ment haza.
* * *
Csütörtök reggel én vittem Marie-t is a suliba. A parkolóban Tay, Rach és Geo állt. Ahogy kiszálltunk odajöttek hozzánk.
- Szia kicsim! - fogadott George.
- Szia - köszöntem vissza, majd megcsókoltuk egymást.
- Szia édes! - köszönt Taylor Marie-nek.
- Szióka - mondta Marie majd ők is megcsókolták egymást.
- Becky, Tommy lesz délután? - kérdezte Rachel.
- Persze. Nyugodtan ott is aludhatsz nála, és ha esetleg nincs cuccod akkor majd mi Marie-vel adunk neked - válaszoltam.
- Okés, ezt észben tartom - felelte.
- Becca, péntek este ráérsz? - tudakolta Taylor.
- Miért is? - kérdeztem vissza.
- Hát mert az apám discójában aki lett volna a DJ beteg lett és én meg azt mondtam, hogy te biztos, hogy elvállalod - felelte motyogva, tartva a kirohanásomtól.
- Úgy ajánlottál, hogy engem nem is kérdezteél meg? - dühöngtem.
- De lásd milyen jó szivem van így elvállalom, de csak egy feltétellel. - folytattam.
- És mi lenne az?
- Az, hogy utána oda ingyenes lesz a belépésünk - válaszoltam.
- Persze, neked a szexen kívül mindent - közölte kaján vigyor kíséretében.
- A szexet nem is veled képzeltem el - vágtam vissza neki.
Majd elpirultam és mentem az első órámra.
De, a kaja szünet előtti órám közös volt George-al. Miután beültem a teremben a padba, akkor lépett be George és leült mellém.
Az órán egy lapot csúsztatott elém, amin ez volt található.
"Kivel feküdnél le szívesen?" írta George. Ezen a kérdésén meglepődtem, hogy még nem jött rá, hogy vele képzeltem el a za eelső együttlétemet.
- Hali mindenkinek! Szia édes - köszöntött minket Taylor, majd megcsókolta Marie-t.
- Na, de gyerekek legalább ne itt a folyosó közepén - szólaltam meg.
- Most miért? - kérdezte Tay.
- Csak azért, mert a lányok elég gyilkos tekintettel nézik Marie-t - adtam meg a választ.
- Oh, tényleg - csodálkozott Marie.
- Igen tényleg. Na menjünk órára. Személy szerint nem akarok elkésni a Matek órámról - szólaltam meg.
- Nekem is matek órám lesz - mondta George.
- Oké, akkor gyere menjünk órára - feleltem.
A matek óra ugyan olyan unalmas volt mint a többi. A menzára is George-al mentem, majd Rachel-ék asztalához mentünk és leültünk.
- Figyi Becky, nem azért hogy megsértselek, de téged is elég félelmetes pillantások kísérnek - állapította meg Rach.
- Az lehet, biztos féltékenyek rám, mert egy ilyen helyes srác a pasim - vágtam rá.
- Te tényleg ezt gondolod rólam? - kérdezte tőlem George.
- Mit is?
- Hát amit az előbb mondtál!
- Mit mondtam az előbb? - kontráztam vissza a kérdésére.
- Azt hogy helyes vagyok. - mondta.
- Ilyet mondtam volna - incselkedtem vele.
- Ne játsz velem, mert megbánod - fenyegetett meg.
- Most félnem kéne, - mosolyogtam rá és közelebb hajoltam.
- Kéne - válaszolta.
Majd magához húzot és szenvedélyesen megcsókolt.
- Fiatalok menjetek szobára - röhögte Taylor.
- Ezt pont te mondod, mikor Marie-vel is ezt csinálod - vágtam vissza.
- Milyen igazad van. Na menjünk órára- nyögte ki zavartan.
- Okés, sziasztok! - köszöntem eltőlük és elmentem spanyol órára.
* * *
Az utolsó órám után a parkolóban még bandáztunk egy két óra hosszáig aztán mindenki ment haza.
* * *
Csütörtök reggel én vittem Marie-t is a suliba. A parkolóban Tay, Rach és Geo állt. Ahogy kiszálltunk odajöttek hozzánk.
- Szia kicsim! - fogadott George.
- Szia - köszöntem vissza, majd megcsókoltuk egymást.
- Szia édes! - köszönt Taylor Marie-nek.
- Szióka - mondta Marie majd ők is megcsókolták egymást.
- Becky, Tommy lesz délután? - kérdezte Rachel.
- Persze. Nyugodtan ott is aludhatsz nála, és ha esetleg nincs cuccod akkor majd mi Marie-vel adunk neked - válaszoltam.
- Okés, ezt észben tartom - felelte.
- Becca, péntek este ráérsz? - tudakolta Taylor.
- Miért is? - kérdeztem vissza.
- Hát mert az apám discójában aki lett volna a DJ beteg lett és én meg azt mondtam, hogy te biztos, hogy elvállalod - felelte motyogva, tartva a kirohanásomtól.
- Úgy ajánlottál, hogy engem nem is kérdezteél meg? - dühöngtem.
- De lásd milyen jó szivem van így elvállalom, de csak egy feltétellel. - folytattam.
- És mi lenne az?
- Az, hogy utána oda ingyenes lesz a belépésünk - válaszoltam.
- Persze, neked a szexen kívül mindent - közölte kaján vigyor kíséretében.
- A szexet nem is veled képzeltem el - vágtam vissza neki.
Majd elpirultam és mentem az első órámra.
De, a kaja szünet előtti órám közös volt George-al. Miután beültem a teremben a padba, akkor lépett be George és leült mellém.
Az órán egy lapot csúsztatott elém, amin ez volt található.
"Kivel feküdnél le szívesen?" írta George. Ezen a kérdésén meglepődtem, hogy még nem jött rá, hogy vele képzeltem el a za eelső együttlétemet.
2010. november 18., csütörtök
10. fejezet
(Becca szemszöge)
,,Majd ismét elmerültünk egymásban, amit az ajtó nyitódása szakított meg."
Nagy nehezen elváltunk egymástól, majd felnéztem az ajtóra. Ott egy vigyorgó anyával, Marie-vel, Taylor-ral, Rachel-lel és Tommy-val néztünk szembe.
Anya jött oda hozzánk elsőnek.
- Jajj, édeseim olyan szépek vagytok így együtt. Te meg ne is foglalkozz az apáddal és ha a hétvégén akadéskoskodna akkor ne hagyd magad - mondta anyám.
- Rendben. Annyira szeretlek - válaszoltam és megöleltem.
Majd a helyét Marie és Taylor vette át.
- Már vártam, hogy mikör jöttök össze. Isten hozott a családban George.
- köszi - felete erre George.
- De ti is együtt vagytok nem? - néztem rájuk.
- De igen - felete Marie félszegen.
- Örülök nektek. Taylor ha bántod az unokahúgom én foglak kinyírni a két kezemmel - feníegettem meg.
Ekkor szólalt meg Tommy.
- Becca mióta lettél te ilyen bátor? Mert mikor elmentem akkor még elég félénk voltál - állapította meg Tommy.
- Muszály volt bekeményítenem, mert mindig védelmező bátyám elment - válaszoltam.
- Ajj, nem akarok suliba menni - nyafogott Marie.
- Nyugi, a tanév végéig itt laksz nálunk, és itt nagyon jó a társaság - feletem.
- Ugye most nem magadra céloztál,
- De, de. Kire céloztam volna?
- A kis egoista, de így szeretlek
- Köszike - mondtam egyből. Majd folytattam
- Akkor beszéljük meg, hogy ki kivel megy a családi ebédre - vettem fel.
- Oké - válaszolták egybehangzóan.
- Akkor biztos, hogy George és én egy kicsival megyünk. Marie?
- Ha nem nagy baj akkor mi is veled megyünk - mutatott Tay-re és magára.
- Tommy? - kérdeztem tovább.
- Rachel és én az én kocsimmal megyünk - válaszolta.
- Oké! Akkor felhívom nagyiékat, hogy hatan megyünk. Jó lesz? - érdeklődtem.
* * *
Másnap nem volt első órám így csak hétkor keltem. Nagy nehezen kikeltem az ágyból. Már ekkor éreztem, hogy gáz van, mert nagyon görcsölt a hasam. Gyorsan megnéztem a naptárat ami május ötödikét mutatott.
- Oh, a francba! - suttogtam.
Elmentem a fürdőbe és elvégeztem a reggeli teendőimet. Majd felöltöztem és elindultam a suliba.
A parkolóban ott volt már Marie, Rach és George is.
- Sziasztok - köszöntem nekik.
- Szia Becky. Mi a baj? Olyan nyúzottnak tűnsz. - mondta Marie.
- Nagyon sötétek a karikák a szemeim alatt, - kérdeztem.
- Hát őszintén szőlva, olyan mintha alig aludtál volna az este - válaszolta Rach.
- Tényleg elég nyúzott vagy. Mi a baj? - kíváncsiskodott George.
- Csak a női havi baj - feletem nyűgösen.
- Oké, nem akartalak megsérteni édes - emelte fel védekezően a kezeit George.
- Nem, nem bántottál meg, csak ilyenkor könnyen feltudom húzni az agyam minden apróságon - válaszoltam
- Értem
Majd George odajött hozzám és megcsókolt, ezen egy kicsit megdöbbentem, da azonnal viszonoztam ezt a geszust.
Marie torok köszörülése zavart meg minket.
- Mi az? - kérdeztem morogva és közben George mellkasába temettem az arcom.
- Csak annyi, hogy mindenki titeket néz a parkólóban - adta meg a választ.
- Menjünk inkább be - mondtam.
Mikor beléptünk az iskola bejáratán minden szem ránk szegeződött, és szembe jött velünk Taylor.
,,Majd ismét elmerültünk egymásban, amit az ajtó nyitódása szakított meg."
Nagy nehezen elváltunk egymástól, majd felnéztem az ajtóra. Ott egy vigyorgó anyával, Marie-vel, Taylor-ral, Rachel-lel és Tommy-val néztünk szembe.
Anya jött oda hozzánk elsőnek.
- Jajj, édeseim olyan szépek vagytok így együtt. Te meg ne is foglalkozz az apáddal és ha a hétvégén akadéskoskodna akkor ne hagyd magad - mondta anyám.
- Rendben. Annyira szeretlek - válaszoltam és megöleltem.
Majd a helyét Marie és Taylor vette át.
- Már vártam, hogy mikör jöttök össze. Isten hozott a családban George.
- köszi - felete erre George.
- De ti is együtt vagytok nem? - néztem rájuk.
- De igen - felete Marie félszegen.
- Örülök nektek. Taylor ha bántod az unokahúgom én foglak kinyírni a két kezemmel - feníegettem meg.
Ekkor szólalt meg Tommy.
- Becca mióta lettél te ilyen bátor? Mert mikor elmentem akkor még elég félénk voltál - állapította meg Tommy.
- Muszály volt bekeményítenem, mert mindig védelmező bátyám elment - válaszoltam.
- Ajj, nem akarok suliba menni - nyafogott Marie.
- Nyugi, a tanév végéig itt laksz nálunk, és itt nagyon jó a társaság - feletem.
- Ugye most nem magadra céloztál,
- De, de. Kire céloztam volna?
- A kis egoista, de így szeretlek
- Köszike - mondtam egyből. Majd folytattam
- Akkor beszéljük meg, hogy ki kivel megy a családi ebédre - vettem fel.
- Oké - válaszolták egybehangzóan.
- Akkor biztos, hogy George és én egy kicsival megyünk. Marie?
- Ha nem nagy baj akkor mi is veled megyünk - mutatott Tay-re és magára.
- Tommy? - kérdeztem tovább.
- Rachel és én az én kocsimmal megyünk - válaszolta.
- Oké! Akkor felhívom nagyiékat, hogy hatan megyünk. Jó lesz? - érdeklődtem.
* * *
Másnap nem volt első órám így csak hétkor keltem. Nagy nehezen kikeltem az ágyból. Már ekkor éreztem, hogy gáz van, mert nagyon görcsölt a hasam. Gyorsan megnéztem a naptárat ami május ötödikét mutatott.
- Oh, a francba! - suttogtam.
Elmentem a fürdőbe és elvégeztem a reggeli teendőimet. Majd felöltöztem és elindultam a suliba.
A parkolóban ott volt már Marie, Rach és George is.
- Sziasztok - köszöntem nekik.
- Szia Becky. Mi a baj? Olyan nyúzottnak tűnsz. - mondta Marie.
- Nagyon sötétek a karikák a szemeim alatt, - kérdeztem.
- Hát őszintén szőlva, olyan mintha alig aludtál volna az este - válaszolta Rach.
- Tényleg elég nyúzott vagy. Mi a baj? - kíváncsiskodott George.
- Csak a női havi baj - feletem nyűgösen.
- Oké, nem akartalak megsérteni édes - emelte fel védekezően a kezeit George.
- Nem, nem bántottál meg, csak ilyenkor könnyen feltudom húzni az agyam minden apróságon - válaszoltam
- Értem
Majd George odajött hozzám és megcsókolt, ezen egy kicsit megdöbbentem, da azonnal viszonoztam ezt a geszust.
Marie torok köszörülése zavart meg minket.
- Mi az? - kérdeztem morogva és közben George mellkasába temettem az arcom.
- Csak annyi, hogy mindenki titeket néz a parkólóban - adta meg a választ.
- Menjünk inkább be - mondtam.
Mikor beléptünk az iskola bejáratán minden szem ránk szegeződött, és szembe jött velünk Taylor.
2010. november 12., péntek
9. fejezet
Remélem ez is elnyeri, majd a tetszésedet vagy tetszéseteket :D :)
(Becca szemszöge)
- Szia Mama! Persze megyek. Épp felakartalak hívni.
"-Tényleg, mivel kapcsolatban?"
- Avval, hogy én külön kocsival megyek és viszem Tommy-t és Marie-t. Meg szeretném bemutatni a barátomat George-ot. Elhozhatom akkor George-ot?
"- Hát.... apád mit mondott?"
-Azt mondta, idézem "De ez itt mit fog keresni egy családi programon?". Így mondta. Én meg mondtam neki, hogy akkor felhívlak titeket és majd megkérdezem tőletek.
"- Figyelj kislányom, én azt mondom, hogy nyugodtan hozd el és mutasd be a barátodat"
- Szia Nagyi! Tizenegyre ott leszünk! Szia! Szeretlek, puszi!
* * *
- Én nem értem, hogy az apám miért szól ele az életembe. Azt hiszi, hogy még mindig az a hét éves kislány vagyok, akit a hülye ígéreteivel tud hitegetni. - fakadtam ki.
Majd zokogásban törtem ki.
- Jól van. Tudjuk, hogy az apánk egy bunkó. Mindenkit lenéz akit csak lehet - mondta Tommy.
- De Tommy attól még az apánk és meg kell neki adni a tiszteletet - védtem őt.
- Ajj Becca, most is őt véded, pedig megbántott elég rendesen.
- Nem tehetek róla, de én akkor is szeretem, ha ilyen a modora - védtem őt.
- Na mindegy. Milyen filmjeid vannak? - kíváncsiskodott-
- Tudod mit nézzünk meg! A "Vas" címú filmet, ott van a fekete DVD tartóban. -tájékoztattam Tommy-t.
Berakta a filmet, mi pedig elhelyezkedtünk a francia ágyamon. Én George-hoz bújtam, Maire Taylor-hoz míg Rachel Tommy-hoz.
Alig kezdődött el a film, de szemeimre mintha ólomsúly nehezedett volna. Így engedtem a kísértésnek és elaludtam.
* * *
Majd arra ébredtem, hogy valaki néz. Kinyitottam résnyire a szemem és megláttam George-ot.
- Miért maradtál itt? - kérdeztem tőle.
- Azért, mert anyukád megkért, hogy vigyázzak rád, mert az ilyen események után szoktál roszakat álmodni - tájékoztatott.
- Értem. És álmodtam rosszat? - tudakoltam.
- Hát őszintén megvallva, igen.
- És beszéltem is?
- Igen
- Miről?
- Apukáddal veszekedtél.
- Ajj, George, ne kelljen már mindent harapófogóval kiszedni belőled - nyafogtam neki.
- Okés. Szóval arról beszélgettél vagy veszekedtél Joseph - fel, hogy te akkor is velem fogsz járni, ha ő megtiltja. És hogy te engem szeretsz - válaszolta készségesen.
- Úr isten! Tényleg ezeket mondtam? - kíváncsiskodtam tőle, s közben a fejemre raktam az egyik párnát.
- Te szégyelled amit mondtál? - kérdezte George, hallatszott a hanngján, hogy elkomorodik.
- Nem - kiálltottam fel.
- Akkor?
- Csak zavarba ejtő, hogy bevallottam neked az érzéseimet, de azt nem tudom, hogy te miket érzel irántam - közöltem vele pirosló arccal.
- Figyelj rám. Becca nézz a szemembe - utasított.
Mi után megtettem amit kért folytatta a mondani valóját.
- Nekem te olyan vagy mint a nap ami bevilágítja a sötét eget. Amióta megismertelek azóta csak rád tudok gondolni, Amikor meglátlak és például rossz a kedvem, te egyből felvidítasz a mosolyoddal - áradozott rólam.
- Persze, és ezt higgyem is el?
- Igen. Ilyen eset volt a tegnap esti, mikor értünk jöttetek, akkor is rám mosolyogtál és egyből jobb kedvem lett.
- De tegnap este nem válaszoltál a kérdésemre - tájékoztattam Geroge-ot.
- A kérdésedre a válasz: Első látásra beléd szerettem - vallotta be, majd lecsapott az ajkaimra.
Ebben a csókben benne volt minden érzésünk egymás iránt.
Miután levegő hiány miatt megszakítottuk a csókunk, halkan megszólaltam.
- Akkor bemutathatlak a családomnak, úgy mint a barátomat? - kérdeztem tőle.
Erre megcsókolt.
- Ezt igennek vehetem?
- Annak - válaszolta.
Majd ismét elmerültünk egymásban, amit az ajtó nyitódása szíkított meg.
(Becca szemszöge)
- Szia Mama! Persze megyek. Épp felakartalak hívni.
"-Tényleg, mivel kapcsolatban?"
- Avval, hogy én külön kocsival megyek és viszem Tommy-t és Marie-t. Meg szeretném bemutatni a barátomat George-ot. Elhozhatom akkor George-ot?
"- Hát.... apád mit mondott?"
-Azt mondta, idézem "De ez itt mit fog keresni egy családi programon?". Így mondta. Én meg mondtam neki, hogy akkor felhívlak titeket és majd megkérdezem tőletek.
"- Figyelj kislányom, én azt mondom, hogy nyugodtan hozd el és mutasd be a barátodat"
- Szia Nagyi! Tizenegyre ott leszünk! Szia! Szeretlek, puszi!
* * *
- Én nem értem, hogy az apám miért szól ele az életembe. Azt hiszi, hogy még mindig az a hét éves kislány vagyok, akit a hülye ígéreteivel tud hitegetni. - fakadtam ki.
Majd zokogásban törtem ki.
- Jól van. Tudjuk, hogy az apánk egy bunkó. Mindenkit lenéz akit csak lehet - mondta Tommy.
- De Tommy attól még az apánk és meg kell neki adni a tiszteletet - védtem őt.
- Ajj Becca, most is őt véded, pedig megbántott elég rendesen.
- Nem tehetek róla, de én akkor is szeretem, ha ilyen a modora - védtem őt.
- Na mindegy. Milyen filmjeid vannak? - kíváncsiskodott-
- Tudod mit nézzünk meg! A "Vas" címú filmet, ott van a fekete DVD tartóban. -tájékoztattam Tommy-t.
Berakta a filmet, mi pedig elhelyezkedtünk a francia ágyamon. Én George-hoz bújtam, Maire Taylor-hoz míg Rachel Tommy-hoz.
Alig kezdődött el a film, de szemeimre mintha ólomsúly nehezedett volna. Így engedtem a kísértésnek és elaludtam.
* * *
Majd arra ébredtem, hogy valaki néz. Kinyitottam résnyire a szemem és megláttam George-ot.
- Miért maradtál itt? - kérdeztem tőle.
- Azért, mert anyukád megkért, hogy vigyázzak rád, mert az ilyen események után szoktál roszakat álmodni - tájékoztatott.
- Értem. És álmodtam rosszat? - tudakoltam.
- Hát őszintén megvallva, igen.
- És beszéltem is?
- Igen
- Miről?
- Apukáddal veszekedtél.
- Ajj, George, ne kelljen már mindent harapófogóval kiszedni belőled - nyafogtam neki.
- Okés. Szóval arról beszélgettél vagy veszekedtél Joseph - fel, hogy te akkor is velem fogsz járni, ha ő megtiltja. És hogy te engem szeretsz - válaszolta készségesen.
- Úr isten! Tényleg ezeket mondtam? - kíváncsiskodtam tőle, s közben a fejemre raktam az egyik párnát.
- Te szégyelled amit mondtál? - kérdezte George, hallatszott a hanngján, hogy elkomorodik.
- Nem - kiálltottam fel.
- Akkor?
- Csak zavarba ejtő, hogy bevallottam neked az érzéseimet, de azt nem tudom, hogy te miket érzel irántam - közöltem vele pirosló arccal.
- Figyelj rám. Becca nézz a szemembe - utasított.
Mi után megtettem amit kért folytatta a mondani valóját.
- Nekem te olyan vagy mint a nap ami bevilágítja a sötét eget. Amióta megismertelek azóta csak rád tudok gondolni, Amikor meglátlak és például rossz a kedvem, te egyből felvidítasz a mosolyoddal - áradozott rólam.
- Persze, és ezt higgyem is el?
- Igen. Ilyen eset volt a tegnap esti, mikor értünk jöttetek, akkor is rám mosolyogtál és egyből jobb kedvem lett.
- De tegnap este nem válaszoltál a kérdésemre - tájékoztattam Geroge-ot.
- A kérdésedre a válasz: Első látásra beléd szerettem - vallotta be, majd lecsapott az ajkaimra.
Ebben a csókben benne volt minden érzésünk egymás iránt.
Miután levegő hiány miatt megszakítottuk a csókunk, halkan megszólaltam.
- Akkor bemutathatlak a családomnak, úgy mint a barátomat? - kérdeztem tőle.
Erre megcsókolt.
- Ezt igennek vehetem?
- Annak - válaszolta.
Majd ismét elmerültünk egymásban, amit az ajtó nyitódása szíkított meg.
2010. november 7., vasárnap
8. fejezet
( Becca szemszöge)
,, Egyszer csak azt vettem észre, hogy a falhoz nyom ésa nyakam borítja be apró csókokkal. Ám ekkor kopogtak az ajtón"
George még mindig a nyakam csókolgatta, így nehezemre esett volna kinyögni egy ,,Ki az" kérdést.
- Becca én vagyok az Rachel - dörömbölt az ajtómon.
- Mindjárt bejöhetsz. - válaszoltam.
Majd jelentőség teljesen George-ra néztem, ő vette a lapot és letett az öléből. Így én oda rohantam az ágyhoz, hogy felvegyem. De sajnos nem találtam felsőt. Elkezdtem keresni, mindenhol megnéztem, de nem találtam.
- Csak nem ezt keresed? - kérdezte George és felmutatta a felsőm.
- De azt, és add vissza légyszi - kértem tőle.
- Szerintem jó vagy így is, de ha annyira kell ez a póló akkor vedd el. - mondta.
- Oké - válaszoltam neki.
Odaszaladtam hozzá, de ő felemelte a felsőt. Ugrándozva próbáltam elérni, de nem sikerült.
- Ha tényleg kell ez a felső, akkor kapj el - mondta, majd kirahont a szobából.
- Ne George, add vissza! - majd utána futottam, de az ajtóban összetalálkoztam Rachel-lel.
- Szia Rach, majd dumálunk, de vissza kell szereznem a felsőm. Bocsi, tényleg - kértem tőle.
- Hali, semmi baj - válaszolta.
Ezután George után iramodtam, végül a nappaliban akadtam rá.
- Van egy ötletem - mondtam
- És mi az?
- Egy kompromisszumot ajánlok számodra. Te vissza adod a felsőm, én cserébe megteszem amit kérsz - adtam meg neki a választ.
- Értem. Akkor itt a felsőd - felelte, majd előre nyújtotta azt.
Odasétáltam hozzá és elvettem a pólómat tőle.
- Nekem, póló nélkül jobban tetszenél.
- Ne légy telhetetlen - róttam meg játékosan.
Majd megfogtam a felsőt, hogy majd felveszem, de ő is megragdta, így rántva rajta egyet. Ezzel sikeresen rajta landoltam, George meg át esett a kanapén, majd én is rá estem. A szófáról leestem, de húztam magammal George-ot is. Így én feküdtema padlón, George meg rajtam.
George meglepődött arcát látva nem tudtam tovább bent tartani a nevetésem.
A kacagásunkat az ajtócsengő szakította meg.
- Majd nyitom én! - hallatszott Tommy.
Odasétált az ajtóhoz és kinyitotta.
- Szia, Tommy de megváltoztál, Rebacca itthon van? - kérdezte a férfihang.
- Persze, gyere be a nappaliba, Beckyt is ott láttam - válaszolta Tommy.
- Esküszöm, hogy kinyírom egszer még a bátyám - suttogtam George-nak.
- Nem ér annyitt. Amúgy kijött? - tudakolta George.
- Az édesapám - feleltem.
- Nem igazán dob fel, hogy itt van - állapította meg.
- Hát igen.
Ekkor jöttem rá, hogy még mindig felettem van George és mindjárt itt van bent az apám a nappaliban. Ráadásul még mindig nem volt rajtam a felső.
- Hát Becky nem gondoltam volna, hogy ilyen telhetetlen vagy. Itt is meg reggel a szobádban is - mondta Tommy egy kaján vigyor kíséretében.
Apám ledöbbenve állt Tommy mellett.
- Úr isten. George légyszi szállj le rólam - kértem Őt.
- Öhm... Persze.
Gyorsan felvettem a blúzom.
- Szia apa! Minek köszönhetem a látogatásodat? - üdvözöltem őt.
- Jöttem megkérdezni, hogy hétvégére van-e már programod? - kérdezte.
- Nnincs még. Attól függ, hogy miért?
- A nyagyszüleid 40. házassági évfordulójukat ünneplik és szertnék ha ott lennél.
- Áhh értem. Akkor majd beszélek velük telefonon és megbeszélem velük azt is, hogy George is velem jöhet-e? És még Marie is elhozhatja-e a barátját - közöltem vele.
- De ez itt mit fog keresni egy családi programon? - nyögte ki nehezen és közben George-ra bökött.
- Na jól van itt van elegem. Majd a hétvégén találkozunk nagyiéknál. Szia - majd felrohantam a szobámba.
Levetődtem az ágyamra és elkezdtem zokogni.
Több órás zokogás után, megnyugodtam és lementem a konyhába, hogy egyek valamit.
De ott Marie és Taylor csókolózó páros fogadott.
- Lehetne, hogy ne itt faljátok egymást, mert enni szertnék - mondtam a sírástól rekedt hangon.
- Úr isten Becca. Mi történt veled, hogy így nézel ki? - kérdezte Marie.
- Itt volt apám - válaszoltam.
- Oh, már értem.
- Nekem is elmondja valaki? - kérdezte George és Taylor egyszerre. Amin elvigyorodtak és pacsiztak egyyett.
- Gyertek fel a szobámba és ott mindent elmesélek.
- Oké - mondták megint egyszerre.
Felmentünk és belekezdtem, de mesélésemet félbeszakította a telefonom. Megnéztem ki az, majd felvettem.
,, Egyszer csak azt vettem észre, hogy a falhoz nyom ésa nyakam borítja be apró csókokkal. Ám ekkor kopogtak az ajtón"
George még mindig a nyakam csókolgatta, így nehezemre esett volna kinyögni egy ,,Ki az" kérdést.
- Becca én vagyok az Rachel - dörömbölt az ajtómon.
- Mindjárt bejöhetsz. - válaszoltam.
Majd jelentőség teljesen George-ra néztem, ő vette a lapot és letett az öléből. Így én oda rohantam az ágyhoz, hogy felvegyem. De sajnos nem találtam felsőt. Elkezdtem keresni, mindenhol megnéztem, de nem találtam.
- Csak nem ezt keresed? - kérdezte George és felmutatta a felsőm.
- De azt, és add vissza légyszi - kértem tőle.
- Szerintem jó vagy így is, de ha annyira kell ez a póló akkor vedd el. - mondta.
- Oké - válaszoltam neki.
Odaszaladtam hozzá, de ő felemelte a felsőt. Ugrándozva próbáltam elérni, de nem sikerült.
- Ha tényleg kell ez a felső, akkor kapj el - mondta, majd kirahont a szobából.
- Ne George, add vissza! - majd utána futottam, de az ajtóban összetalálkoztam Rachel-lel.
- Szia Rach, majd dumálunk, de vissza kell szereznem a felsőm. Bocsi, tényleg - kértem tőle.
- Hali, semmi baj - válaszolta.
Ezután George után iramodtam, végül a nappaliban akadtam rá.
- Van egy ötletem - mondtam
- És mi az?
- Egy kompromisszumot ajánlok számodra. Te vissza adod a felsőm, én cserébe megteszem amit kérsz - adtam meg neki a választ.
- Értem. Akkor itt a felsőd - felelte, majd előre nyújtotta azt.
Odasétáltam hozzá és elvettem a pólómat tőle.
- Nekem, póló nélkül jobban tetszenél.
- Ne légy telhetetlen - róttam meg játékosan.
Majd megfogtam a felsőt, hogy majd felveszem, de ő is megragdta, így rántva rajta egyet. Ezzel sikeresen rajta landoltam, George meg át esett a kanapén, majd én is rá estem. A szófáról leestem, de húztam magammal George-ot is. Így én feküdtema padlón, George meg rajtam.
George meglepődött arcát látva nem tudtam tovább bent tartani a nevetésem.
A kacagásunkat az ajtócsengő szakította meg.
- Majd nyitom én! - hallatszott Tommy.
Odasétált az ajtóhoz és kinyitotta.
- Szia, Tommy de megváltoztál, Rebacca itthon van? - kérdezte a férfihang.
- Persze, gyere be a nappaliba, Beckyt is ott láttam - válaszolta Tommy.
- Esküszöm, hogy kinyírom egszer még a bátyám - suttogtam George-nak.
- Nem ér annyitt. Amúgy kijött? - tudakolta George.
- Az édesapám - feleltem.
- Nem igazán dob fel, hogy itt van - állapította meg.
- Hát igen.
Ekkor jöttem rá, hogy még mindig felettem van George és mindjárt itt van bent az apám a nappaliban. Ráadásul még mindig nem volt rajtam a felső.
- Hát Becky nem gondoltam volna, hogy ilyen telhetetlen vagy. Itt is meg reggel a szobádban is - mondta Tommy egy kaján vigyor kíséretében.
Apám ledöbbenve állt Tommy mellett.
- Úr isten. George légyszi szállj le rólam - kértem Őt.
- Öhm... Persze.
Gyorsan felvettem a blúzom.
- Szia apa! Minek köszönhetem a látogatásodat? - üdvözöltem őt.
- Jöttem megkérdezni, hogy hétvégére van-e már programod? - kérdezte.
- Nnincs még. Attól függ, hogy miért?
- A nyagyszüleid 40. házassági évfordulójukat ünneplik és szertnék ha ott lennél.
- Áhh értem. Akkor majd beszélek velük telefonon és megbeszélem velük azt is, hogy George is velem jöhet-e? És még Marie is elhozhatja-e a barátját - közöltem vele.
- De ez itt mit fog keresni egy családi programon? - nyögte ki nehezen és közben George-ra bökött.
- Na jól van itt van elegem. Majd a hétvégén találkozunk nagyiéknál. Szia - majd felrohantam a szobámba.
Levetődtem az ágyamra és elkezdtem zokogni.
Több órás zokogás után, megnyugodtam és lementem a konyhába, hogy egyek valamit.
De ott Marie és Taylor csókolózó páros fogadott.
- Lehetne, hogy ne itt faljátok egymást, mert enni szertnék - mondtam a sírástól rekedt hangon.
- Úr isten Becca. Mi történt veled, hogy így nézel ki? - kérdezte Marie.
- Itt volt apám - válaszoltam.
- Oh, már értem.
- Nekem is elmondja valaki? - kérdezte George és Taylor egyszerre. Amin elvigyorodtak és pacsiztak egyyett.
- Gyertek fel a szobámba és ott mindent elmesélek.
- Oké - mondták megint egyszerre.
Felmentünk és belekezdtem, de mesélésemet félbeszakította a telefonom. Megnéztem ki az, majd felvettem.
2010. november 3., szerda
7. fejezet
Most kivételesen nem Becca szemszöges, hanem Tommy. De a legtöbb fejezet Az Becca szemszögben fog íródni :D
(Tommy szemszöge)
Két év után újra vissza megyek a családomhoz Siettle-be. Már a húgom is tizenhat éves és állítólag ő is olyan DJ, mint én. Bár még csak tizenkilenc éves vagyok, de elég felkapott DJ lettem az elmúlt két évben. Amúgy még egyetemre járok, most vagyok harmadéves egyetemista.
Mielőtt felszálltam volna a gépre felhívtam Taylor haveromat.
- Szevasz Taylor! - köszöntem neki.
- Helló Tommy! Mizu? - kérdezte.
- Nem sok! Nem soká indul a gépem és megyek haza. És veled?
- Képzeld holnap este lesz nálam egy buli. Na ki lesz a DJ?
- Nem tudom. De úgyis mindjárt megmodod.
- Úgy van. Becca a húgod lesz az, és hozza magával Marie-t is. Tök jó lesz. Mikor ér a reptérre a géped? - újságolta és kérdezte egyben.
- Holnap délután kettőkor. De miért is? - kíváncsiskodtam.
- Csak azért, mert akkor kimegyek eléd - mondta.
- Oks. Na megyek. Csá!
- Csá - köszönt el ő is.
Felszálltunk a gépre, majd nem sokra rá felszállt a repülő is. A gépen azon gondolkodtam, hogy mit fog reagálni anya arra, hogy hazamegyek. Mert csak azt mondtam neki búcsúzóul, hogy ,,szertlek és majd jelentkezem" . Azóta telefonon tartottam vele a kapcsolatot. A húgommal msn-en beszélgettem.
Becky-vel nagyon jó a testvéri kapcsolatunk, imádjuk egymást :), de azért vannak nézeteltéréseink. Már várom, hogy találkozzak vele. Kíváncsi vagyok arra, hogy hogy nézki, mert mikor elmentem akkor még kicsit csúnyácska volt. De az msn képei szerint kikupálódott és nem rég azt mesélta, hogy három srác is járni akart vele.
* * *
Arra lettem figyelmes, hogy most szállt le a repülőgép. A reptéren Taylor várt, ahogy megígérte. Elvitt hozájuk, majd ott pihentem ki az út fáradalmait.
Aztán Taylor szólt, hogy nem soká itt lesznek Becca-ék. Átöltöztem és utána lementem az előszobába.
Taylor már kiment eléjük, hogy üdvözölje őket. Hallottam, hogy beszélgetnek, majd belép egy nagyon szép lány. Miután jobban megnéztem akkor vettem észre, hogy ő nem más mint az én kis hugom. Megdöbbenve szemléltük egymást.
Most már saját szemmel láttam, hogy felnőtt nő lett belőle. Váltottunk néhány szót, de sajnos elkellett mennie. Majd beszélgettem Marie-vel és megismerkedtem Becca barátaival is.
* * *
Másnap reggel anya reggelivel várt, majd elment dolgozni. Szegényt még hétvégente is behívják dolgozni. Egyszer csak Marie csoszogott be a konyhába, tök kómás fejjel.
- Szia! - köszöntöttem őt.
- Uhh. Hello, légyszíves öntesz nekem egy kis kávét. Meg a hűtő tetején van a fájdalom csillapító, azt is ideadod? - kért meg rá.
- Persze - válaszoltam.
Kitöltöttem egy bögre kávét és odaadtam a gyógyszert is Marie-nek.
Nem sokra rá csöngettek.
- Megyek - szóltam ki.
Ahogy kinyitottam az ajtót egy házaspár állt ott.
- Jó napot kívánok. Miben segíthetek? - tudakoltam.
- Szia. Mi vagyunk a Moonro házaspár és George fiunkat keressük - mondta a férfi.
- Rendben. Jöjjenek beljebb - hívtam be őket.
- Amúgy, nyugodtam tegezz minket. Én Lilian vgyok, ő pedig a férjem Billy - mondta kedvesen a nő.
- Akkor gyertek fel és nézzük meg Beccá-nál. Oh, elfelejtettem bemutatkozni. Tommy Read vagyok Becky bátyja.
Majd felmentünk az emeletre és megálltunk a hugom szobája előtt.
Benyitottam a szobába kopogás nélkül, de lehet hogy jobban jártam volna ha kopogok. Ugyanis hugom George-on feküdt és úgy csókolóztak elméjülten.
Megköszörültem a torkom, erre az ajtó irányába fordították a fejüket és döbbenve látták, hogy ott állunk az ajtóban.
- Uppsz, bocsi - mondtam, majd becsuktam az ajtót.
- Úgy látszik, hogy George jó helyen van - közöltem a szüleivel.
Majd Lily és Billy hazamentek. Visszamentem a konyhába, de ott már csak Rachel volt.
- Hali - köszöntem neki
- Szi ... Szi... Szia - nyögte ki zavartan.
Majd végig nézett rajtam. Én is végig néztem magamon és akkor vettem észre, hogy csak egy rövidnadrág van rajtam amit pizsamaként viseltem.
(Tommy szemszöge)
Két év után újra vissza megyek a családomhoz Siettle-be. Már a húgom is tizenhat éves és állítólag ő is olyan DJ, mint én. Bár még csak tizenkilenc éves vagyok, de elég felkapott DJ lettem az elmúlt két évben. Amúgy még egyetemre járok, most vagyok harmadéves egyetemista.
Mielőtt felszálltam volna a gépre felhívtam Taylor haveromat.
- Szevasz Taylor! - köszöntem neki.
- Helló Tommy! Mizu? - kérdezte.
- Nem sok! Nem soká indul a gépem és megyek haza. És veled?
- Képzeld holnap este lesz nálam egy buli. Na ki lesz a DJ?
- Nem tudom. De úgyis mindjárt megmodod.
- Úgy van. Becca a húgod lesz az, és hozza magával Marie-t is. Tök jó lesz. Mikor ér a reptérre a géped? - újságolta és kérdezte egyben.
- Holnap délután kettőkor. De miért is? - kíváncsiskodtam.
- Csak azért, mert akkor kimegyek eléd - mondta.
- Oks. Na megyek. Csá!
- Csá - köszönt el ő is.
Felszálltunk a gépre, majd nem sokra rá felszállt a repülő is. A gépen azon gondolkodtam, hogy mit fog reagálni anya arra, hogy hazamegyek. Mert csak azt mondtam neki búcsúzóul, hogy ,,szertlek és majd jelentkezem" . Azóta telefonon tartottam vele a kapcsolatot. A húgommal msn-en beszélgettem.
Becky-vel nagyon jó a testvéri kapcsolatunk, imádjuk egymást :), de azért vannak nézeteltéréseink. Már várom, hogy találkozzak vele. Kíváncsi vagyok arra, hogy hogy nézki, mert mikor elmentem akkor még kicsit csúnyácska volt. De az msn képei szerint kikupálódott és nem rég azt mesélta, hogy három srác is járni akart vele.
* * *
Arra lettem figyelmes, hogy most szállt le a repülőgép. A reptéren Taylor várt, ahogy megígérte. Elvitt hozájuk, majd ott pihentem ki az út fáradalmait.
Aztán Taylor szólt, hogy nem soká itt lesznek Becca-ék. Átöltöztem és utána lementem az előszobába.
Taylor már kiment eléjük, hogy üdvözölje őket. Hallottam, hogy beszélgetnek, majd belép egy nagyon szép lány. Miután jobban megnéztem akkor vettem észre, hogy ő nem más mint az én kis hugom. Megdöbbenve szemléltük egymást.
Most már saját szemmel láttam, hogy felnőtt nő lett belőle. Váltottunk néhány szót, de sajnos elkellett mennie. Majd beszélgettem Marie-vel és megismerkedtem Becca barátaival is.
* * *
Másnap reggel anya reggelivel várt, majd elment dolgozni. Szegényt még hétvégente is behívják dolgozni. Egyszer csak Marie csoszogott be a konyhába, tök kómás fejjel.
- Szia! - köszöntöttem őt.
- Uhh. Hello, légyszíves öntesz nekem egy kis kávét. Meg a hűtő tetején van a fájdalom csillapító, azt is ideadod? - kért meg rá.
- Persze - válaszoltam.
Kitöltöttem egy bögre kávét és odaadtam a gyógyszert is Marie-nek.
Nem sokra rá csöngettek.
- Megyek - szóltam ki.
Ahogy kinyitottam az ajtót egy házaspár állt ott.
- Jó napot kívánok. Miben segíthetek? - tudakoltam.
- Szia. Mi vagyunk a Moonro házaspár és George fiunkat keressük - mondta a férfi.
- Rendben. Jöjjenek beljebb - hívtam be őket.
- Amúgy, nyugodtam tegezz minket. Én Lilian vgyok, ő pedig a férjem Billy - mondta kedvesen a nő.
- Akkor gyertek fel és nézzük meg Beccá-nál. Oh, elfelejtettem bemutatkozni. Tommy Read vagyok Becky bátyja.
Majd felmentünk az emeletre és megálltunk a hugom szobája előtt.
Benyitottam a szobába kopogás nélkül, de lehet hogy jobban jártam volna ha kopogok. Ugyanis hugom George-on feküdt és úgy csókolóztak elméjülten.
Megköszörültem a torkom, erre az ajtó irányába fordították a fejüket és döbbenve látták, hogy ott állunk az ajtóban.
- Uppsz, bocsi - mondtam, majd becsuktam az ajtót.
- Úgy látszik, hogy George jó helyen van - közöltem a szüleivel.
Majd Lily és Billy hazamentek. Visszamentem a konyhába, de ott már csak Rachel volt.
- Hali - köszöntem neki
- Szi ... Szi... Szia - nyögte ki zavartan.
Majd végig nézett rajtam. Én is végig néztem magamon és akkor vettem észre, hogy csak egy rövidnadrág van rajtam amit pizsamaként viseltem.
2010. október 31., vasárnap
6. fejezet
( Becca szemszöge)
Miután Taylor szólt, hogy Marie mit csinál egyből berohantunk a nappaliba. George felkapta Marie-t és kivitte.
- Lennél helyettem DJ? - kérdeztem Tommy-t.
- Hát...
- Na légyszi. Haza kell vinnem Rachel-éket és ki kell józanítanom Marie-t - könyörögtem neki.
- Oké, legyen. - adta be a derekát a bátyám.
- Imádlak. Otthon találkozunk. Puszi - köszöntem el tőle.
Kimentem Marie-hez, hogy megmondjam neki a magamét.
- Miért kellett berúgnod? Megígértem a szüleidnek, hogy nem iszol alkoholt! - förmedtem rá idegesen.
- De, de... nem is ittam olyan sokat - mondta akdozó nyelvvel.
- Jól van, menjünk haza, majd Tommy pakolgatja helyettem a CD-ket. George, hol van Rach? - kérdeztem George-ot.
- Mindjárt előkerítem és mehetünk - válaszolta.
Addig amg George elment, besegítettem Marie-t a kocsiba, majd elmentem, hogy egy kisit lenyugodjak.
Mire visszaértem, addigra Marie, Taylor-ral csókolózott. Én erre lerángattam róla Taylor-t és lekevertem neki egy pofont és elkezdtem Tay-jel kiabálni.
- Mégis hogy képzelted azt, hogy leitatod az unokahúgom? Ha? Mondtam, hogy ne érj hozzá! Nem? - mondtam neki ordibálva.
Közben mégegyszer felpofoztam, majd ököllel kezdtem el verni a mellkasát.
De valaki leszedett róla és magához ölelve kezdett el nyugtatni. Elakartam húzódni tőle, de megéreztem a mentol és a citrom különleges keverékét, egyből felismertem, hogy George az. Így hozzá bújtam és elkezdtem sírni. Aztán éreztem, hogy valaki felemel és beül velem a kocsiba.
Útközben mégjobban belebújtam az ölelésbe és elszenderdtem.
Majd egyszer csak éreztem, hogy valaki felemel és felvisz a szobámba és leszeretne rakni az ágyamra, de én szorosan fogtam a nyakát. Mire megszólalt.
- Hé Becca engedj el légyszi! Mert haza kéne mennem - mondta George
- Ne, ne. Nem akarom. Maradj itt velem - kérleltem őt.
-Oké, de akkor menj arébb - válaszolta.
- Rendben.
Arrébb mentem és már éreztem is, hogy besüpped mellettemm az ágy.
Miután George mellém feküdt, én odabújtam hozzá és mellkesára fektettem a fejem, majd elaludtam.
Reggel úgy ébredtem , hogy valaki hátulról ölel magához. Az ölelésben megfordultam, így George mellkesával szembe kerültem. Feltornáztam magam, úgy hogy a fejünk egy szintre kerüljön. Egy ideig néztem ahogy alszik, majd a tekintetem a kívánatos ajkaira tévedt.
Addig hezitáltam, amíg George elnem kezdett mocorogni és felébredt. Mégmindig azon gondolkodtam, hogy valami nincs rendben.
- Ha az a baj, hogy itt aludtam, akkor már megyek is - mentegetőzött.
- Nem, nem az. Csak tanakodtam valamin - válaszoltam.
- És min? - kíváncsiskodott.
- Hát ezen.
Majd közelebb hajoltam hozzá és kérdőn ránéztem és nem is kellett sokat várnom. És már csókoltuk is egymást. Annyira elmerültünk eme tevékanységünkben, hogy arra lettünk figyelmesek, hogy valaki megköszörüli a torkát.
Mi a hang irányába fordítottuk a fejünket és ledöbbenve néztük, hogy kik állnak az ajtóban. Nem mások voltak ők, mint George szülei és a bátyám.
- Bocsi Becky, nem tudtam hogy nem vagy egedül - mondta mosolyogva.
- Ööö .... Tommy tudnál George-nak ruhákat adni? - kérdeztem tőle.
- Persze. Gyere öcsi szerzünk neked cuccot.
- Okés. Öhm Becca lemásznál rólam légyszi, mert így elég nehezen tudnék felkelni. - súgta a fülembe George.
Erre elvörösödve álltam fel róla és mentem a szekrényemhez, hogy kivegyek valami kényelmes ruhát.
Kiválasztottam egy világos csőszárú nadrágot és egy kivágott rövid újjú pólót. A ruhához egy fekete sportcipőt választottam.
Majd a fehér neműs fiókomhoz léptem és egy fekete csipke bugyit és melltartót vettem ki. Bementem a fürdőszbámba és lefürödtem, majd felvettem a fehérneműimet, de a ruháimat nem tudtam felvenni, mert elfelejtettem behozni. Így bugyiban és melltartóban mentem be a szobába. De nem számítottam arra, hogy George bent lesz.
George végig nézett rajtam, majd belenézett a szemembe. A szemeiben szerelmet és vágyat láttam. Közelebb lépett hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. A nyaka köré kulcsoltam a kezeimet míg ő a derekmnál fogva húzott magához. Majd a fenekembe markolt, amitől a csókunkba nyögtem. Erre felmelt a fenekemnél fogva, én pediga dereka köré kulcsoltam a lábaimat. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a falhoz nyom és a nyakam borítja be apró csókokkal. Ám ekkor kopogtak az ajtómon.
Becca pólója:
nadrágja:
cipője:
Miután Taylor szólt, hogy Marie mit csinál egyből berohantunk a nappaliba. George felkapta Marie-t és kivitte.
- Lennél helyettem DJ? - kérdeztem Tommy-t.
- Hát...
- Na légyszi. Haza kell vinnem Rachel-éket és ki kell józanítanom Marie-t - könyörögtem neki.
- Oké, legyen. - adta be a derekát a bátyám.
- Imádlak. Otthon találkozunk. Puszi - köszöntem el tőle.
Kimentem Marie-hez, hogy megmondjam neki a magamét.
- Miért kellett berúgnod? Megígértem a szüleidnek, hogy nem iszol alkoholt! - förmedtem rá idegesen.
- De, de... nem is ittam olyan sokat - mondta akdozó nyelvvel.
- Jól van, menjünk haza, majd Tommy pakolgatja helyettem a CD-ket. George, hol van Rach? - kérdeztem George-ot.
- Mindjárt előkerítem és mehetünk - válaszolta.
Addig amg George elment, besegítettem Marie-t a kocsiba, majd elmentem, hogy egy kisit lenyugodjak.
Mire visszaértem, addigra Marie, Taylor-ral csókolózott. Én erre lerángattam róla Taylor-t és lekevertem neki egy pofont és elkezdtem Tay-jel kiabálni.
- Mégis hogy képzelted azt, hogy leitatod az unokahúgom? Ha? Mondtam, hogy ne érj hozzá! Nem? - mondtam neki ordibálva.
Közben mégegyszer felpofoztam, majd ököllel kezdtem el verni a mellkasát.
De valaki leszedett róla és magához ölelve kezdett el nyugtatni. Elakartam húzódni tőle, de megéreztem a mentol és a citrom különleges keverékét, egyből felismertem, hogy George az. Így hozzá bújtam és elkezdtem sírni. Aztán éreztem, hogy valaki felemel és beül velem a kocsiba.
Útközben mégjobban belebújtam az ölelésbe és elszenderdtem.
Majd egyszer csak éreztem, hogy valaki felemel és felvisz a szobámba és leszeretne rakni az ágyamra, de én szorosan fogtam a nyakát. Mire megszólalt.
- Hé Becca engedj el légyszi! Mert haza kéne mennem - mondta George
- Ne, ne. Nem akarom. Maradj itt velem - kérleltem őt.
-Oké, de akkor menj arébb - válaszolta.
- Rendben.
Arrébb mentem és már éreztem is, hogy besüpped mellettemm az ágy.
Miután George mellém feküdt, én odabújtam hozzá és mellkesára fektettem a fejem, majd elaludtam.
Reggel úgy ébredtem , hogy valaki hátulról ölel magához. Az ölelésben megfordultam, így George mellkesával szembe kerültem. Feltornáztam magam, úgy hogy a fejünk egy szintre kerüljön. Egy ideig néztem ahogy alszik, majd a tekintetem a kívánatos ajkaira tévedt.
Addig hezitáltam, amíg George elnem kezdett mocorogni és felébredt. Mégmindig azon gondolkodtam, hogy valami nincs rendben.
- Ha az a baj, hogy itt aludtam, akkor már megyek is - mentegetőzött.
- Nem, nem az. Csak tanakodtam valamin - válaszoltam.
- És min? - kíváncsiskodott.
- Hát ezen.
Majd közelebb hajoltam hozzá és kérdőn ránéztem és nem is kellett sokat várnom. És már csókoltuk is egymást. Annyira elmerültünk eme tevékanységünkben, hogy arra lettünk figyelmesek, hogy valaki megköszörüli a torkát.
Mi a hang irányába fordítottuk a fejünket és ledöbbenve néztük, hogy kik állnak az ajtóban. Nem mások voltak ők, mint George szülei és a bátyám.
- Bocsi Becky, nem tudtam hogy nem vagy egedül - mondta mosolyogva.
- Ööö .... Tommy tudnál George-nak ruhákat adni? - kérdeztem tőle.
- Persze. Gyere öcsi szerzünk neked cuccot.
- Okés. Öhm Becca lemásznál rólam légyszi, mert így elég nehezen tudnék felkelni. - súgta a fülembe George.
Erre elvörösödve álltam fel róla és mentem a szekrényemhez, hogy kivegyek valami kényelmes ruhát.
Kiválasztottam egy világos csőszárú nadrágot és egy kivágott rövid újjú pólót. A ruhához egy fekete sportcipőt választottam.
Majd a fehér neműs fiókomhoz léptem és egy fekete csipke bugyit és melltartót vettem ki. Bementem a fürdőszbámba és lefürödtem, majd felvettem a fehérneműimet, de a ruháimat nem tudtam felvenni, mert elfelejtettem behozni. Így bugyiban és melltartóban mentem be a szobába. De nem számítottam arra, hogy George bent lesz.
George végig nézett rajtam, majd belenézett a szemembe. A szemeiben szerelmet és vágyat láttam. Közelebb lépett hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. A nyaka köré kulcsoltam a kezeimet míg ő a derekmnál fogva húzott magához. Majd a fenekembe markolt, amitől a csókunkba nyögtem. Erre felmelt a fenekemnél fogva, én pediga dereka köré kulcsoltam a lábaimat. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a falhoz nyom és a nyakam borítja be apró csókokkal. Ám ekkor kopogtak az ajtómon.
Becca pólója:
nadrágja:
cipője:
2010. október 27., szerda
5. fejezet
Remélem tetszeni fog annak aki olvassa. Aki elolvasta az legyen szíves párszó írni légyszi :D :)
( Marie szemszöge)
Miután megérkeztünk a buli helyszinére, még nem volt semmi zene.
- Helló cica! Hoztatok CD-ket - kérdezte Taylor és alaposan végig mért engem.
- Szia édes! Mi az tán nélkülünk nincs buli? - vágott vissza Becca.
- Na Becky ne legyél már ilyen, amúgy de titeket vártunk - és villantott rám egy csábos mosolyt.
- Taylor mondtam már, hogy tartsd távol magad az unokatesómtól - förmedt rá Becca.
Erre a kijelentésére durcásan megforgattam a szemeimet. Ám ez nem kerülte el Taylor figyelmét.
- Jó, jó nyugi. Amúgy nem mutatsz be a barátaidnak? - érdeklődött Becky-től Taylor.
Miután Becca bemutatta George-ot és Rachel-t bementünk a házba. Becca és én ledöbbenve álltunk, mert nem más fogadott bennünket, mint Becky bátyja Tommy Read.
- Úristen, te vagy az Tommy? - szólalt meg elképedve unokatesóm.
- Hát igen én volnék. De te sem panaszkodhatsz, mert a kis ,,békából" egy csodálatos nő lett - közölte vele bókolva.
Ezután Becca és Taylor elvonultak a DJ pulthoz és utána Tommy észre vett engem is.
A nyakába ugrottam és elkezdtem mondani
- Hogy tehetted ezt, hogy köszönés nélkül elmész. De örülök, hogy itt vagy! - sikítottam a fülébe.
- Marie, tényleg te vagy az?
- Igen! Hol voltál és mit csináltál? Nagyon hiányoztál mindenkinek - róttam meg, és közben lemásztam róla.
- Majd mindent elmesélek, ha hazamentünk - közölte velem
- Oké! - válaszoltam.
- Be se mutatsz az ismerőseidnek?
- De, de. Mellettem ők itt Rachel Moonro és testvére George Moonro.
- Szia! - köszönt Rachel.
- Hello - üdvözölte George.
- Sziasztok, Tommy Read vagyok, Rebecca bátyja - mutatkozott be Tommy.
Látszott George-on, hogy erre a kijelentésre megkönnyebbült. És ebben a pillanatban megszólalt David Guetta egyik száma.
- Indul a buli! - hallottuk Taylor hangját.
Bevonultunk a nappaliba, ahol volt egy italos pult, DJ pult és egy hatalmas táncparkett.
Rachel és én elindultunk a táncparkettre, de útközben Taylor felkért táncolni.
Becca egyre jobb hangulatot teremtett a zenéivel.
Egyszer csak megszólalt
- Egy kicsit lelassítjuk a tempót, hogy összetudjatok bújni - mondta a mikrofonba Becky.
Én felnéztem a DJ pultra és megláttam George-ot és Beccát összeölelkezve. A tánc után Taylor hozott nekem egy elég ütős italt. Így mikor vége lett a második lassú számnak visszapillantottam az unokatesómékra akik éppen elmélyülten csókolóztak.
- Becca rakj fel zenét és utána folytathatod a félbeszakad tevékenységeteket. - kiálltottam vigyorogva.
Aztán valamilyen pörgős latin zenét rakott fel. Többire nem igazán emlékszem, mert Taylor megint hozott valami ütős italt.
Ezektől teljesen feloldóttam és elkezdtem vetkőzni Taylor-nak, de ő eltűnt. Helyette George felkapott és kivitt a tiszta levegőre, ettől egy kicsit kitisztult a fejem. Mikor felnéztem egy dühös Rebaccával találtam magam szemben.
- Miért kellett berúgnod? Megígértem a szüleidnek, hogy nem fogsz inni alkoholt - rótt meg.
- De, de ... nem is ittam, olyan sokat - mondtam akadozó nyelvvel.
- Jól van, menjünk haza, majd Tommy pakolgatja helyettem a CD-ket. George, hol van Rachel? - kérdezte Becca, George-tól.
- Mindjárt elő kerítem és mehetünk. - válaszolta.
Addig Becky besegített a kocsiba és egyedül hagyott, de nemsokra rá megjelent Taylor és megcsókolt.
A csókunk szenvedélyes volt, de nem tarthatott sokáig, mert valaki lerángatta rólam és lekvert neki egy pofont.
( Marie szemszöge)
Miután megérkeztünk a buli helyszinére, még nem volt semmi zene.
- Helló cica! Hoztatok CD-ket - kérdezte Taylor és alaposan végig mért engem.
- Szia édes! Mi az tán nélkülünk nincs buli? - vágott vissza Becca.
- Na Becky ne legyél már ilyen, amúgy de titeket vártunk - és villantott rám egy csábos mosolyt.
- Taylor mondtam már, hogy tartsd távol magad az unokatesómtól - förmedt rá Becca.
Erre a kijelentésére durcásan megforgattam a szemeimet. Ám ez nem kerülte el Taylor figyelmét.
- Jó, jó nyugi. Amúgy nem mutatsz be a barátaidnak? - érdeklődött Becky-től Taylor.
Miután Becca bemutatta George-ot és Rachel-t bementünk a házba. Becca és én ledöbbenve álltunk, mert nem más fogadott bennünket, mint Becky bátyja Tommy Read.
- Úristen, te vagy az Tommy? - szólalt meg elképedve unokatesóm.
- Hát igen én volnék. De te sem panaszkodhatsz, mert a kis ,,békából" egy csodálatos nő lett - közölte vele bókolva.
Ezután Becca és Taylor elvonultak a DJ pulthoz és utána Tommy észre vett engem is.
A nyakába ugrottam és elkezdtem mondani
- Hogy tehetted ezt, hogy köszönés nélkül elmész. De örülök, hogy itt vagy! - sikítottam a fülébe.
- Marie, tényleg te vagy az?
- Igen! Hol voltál és mit csináltál? Nagyon hiányoztál mindenkinek - róttam meg, és közben lemásztam róla.
- Majd mindent elmesélek, ha hazamentünk - közölte velem
- Oké! - válaszoltam.
- Be se mutatsz az ismerőseidnek?
- De, de. Mellettem ők itt Rachel Moonro és testvére George Moonro.
- Szia! - köszönt Rachel.
- Hello - üdvözölte George.
- Sziasztok, Tommy Read vagyok, Rebecca bátyja - mutatkozott be Tommy.
Látszott George-on, hogy erre a kijelentésre megkönnyebbült. És ebben a pillanatban megszólalt David Guetta egyik száma.
- Indul a buli! - hallottuk Taylor hangját.
Bevonultunk a nappaliba, ahol volt egy italos pult, DJ pult és egy hatalmas táncparkett.
Rachel és én elindultunk a táncparkettre, de útközben Taylor felkért táncolni.
Becca egyre jobb hangulatot teremtett a zenéivel.
Egyszer csak megszólalt
- Egy kicsit lelassítjuk a tempót, hogy összetudjatok bújni - mondta a mikrofonba Becky.
Én felnéztem a DJ pultra és megláttam George-ot és Beccát összeölelkezve. A tánc után Taylor hozott nekem egy elég ütős italt. Így mikor vége lett a második lassú számnak visszapillantottam az unokatesómékra akik éppen elmélyülten csókolóztak.
- Becca rakj fel zenét és utána folytathatod a félbeszakad tevékenységeteket. - kiálltottam vigyorogva.
Aztán valamilyen pörgős latin zenét rakott fel. Többire nem igazán emlékszem, mert Taylor megint hozott valami ütős italt.
Ezektől teljesen feloldóttam és elkezdtem vetkőzni Taylor-nak, de ő eltűnt. Helyette George felkapott és kivitt a tiszta levegőre, ettől egy kicsit kitisztult a fejem. Mikor felnéztem egy dühös Rebaccával találtam magam szemben.
- Miért kellett berúgnod? Megígértem a szüleidnek, hogy nem fogsz inni alkoholt - rótt meg.
- De, de ... nem is ittam, olyan sokat - mondtam akadozó nyelvvel.
- Jól van, menjünk haza, majd Tommy pakolgatja helyettem a CD-ket. George, hol van Rachel? - kérdezte Becca, George-tól.
- Mindjárt elő kerítem és mehetünk. - válaszolta.
Addig Becky besegített a kocsiba és egyedül hagyott, de nemsokra rá megjelent Taylor és megcsókolt.
A csókunk szenvedélyes volt, de nem tarthatott sokáig, mert valaki lerángatta rólam és lekvert neki egy pofont.
2010. október 24., vasárnap
4. fejezet
(Becca szemszöge)
,,Bementünk a házba, de ott olyasvalaki fogadott akire soha nem is számítottam, hogy találkozni fogok vele. Az a valaki aki két évvel ezelőtt is nagyon közel állt hozzám."
Ledöbbenve álltam, mert az előszobában nem más állt mint a bátyám és egyben legjobb haverom Tommy állt.
- Úr Isten, te vagy az Tommy? - mondtam elképedve.
- Hát igen, én volnék. De te sem panaszkodhatsz, mert a kis ,,békából" egy csodálatos nő lett - bókolt nekem.
- Köszi a bókot. Taylor mutasd hol játszhatom le a zenéket? - kíváncsiskodtam.
- Te leszel a DJ? - kérdezte George.
- Igen. Miért?
- Csak azért, mert még ilyen csinos DJ-t nem láttam.
Erre a kijelentésre úgy elpirultam, hogy az egész arcom tiszta vörös lett.
Taylor oda vezetett a DJ pulthoz, én meg elkezdtem a munkát. Egyre többen lettünk és egyre jobb lett a hangulat. Egyszer csak azt vettem észre, hogy George ott áll mellettem.
- Vann lassú zenéd -tudakolta
- Igen - feleltem.
- Akkor felrakod, hogy a szerelmes párok össze tudjanak bújni?
- Persze, egy pillanat. - mondtam és lehajoltam a CD-és dobozomhoz. Mikor megtaláltam beleszóltam a mikrofonba. -Egy kicsit lelassítjuk a tempót.
Felraktam a CD-t és elkezdtem rá ringatózni amikor valaki megfogta a vállamat.
- Felkérhetlek táncolni? - kérdezte George.
-Igen.
Átfogta a derekamat én meg a nyakát és elkezdtünk táncolni. Egyszer felnéztem rá és elmerültem barna szemeiben. Egyre közeledtünk egymáshoz. De megállt és hezitállt, én megnyaltam az ajkam és átszeltem azt a kevés távolságot az ajkaink között. A csók nem volt szenvedélyes, hanem inkább érzéki és szerelmes.
Egyre jobban belemerültünk mikor meghallottam Marie hangját.
- Becca rakj fel zenét és utána folytahatod a félbeszakadt tevékenységeteket - mondta vigyorogva.
Elszakadtam George-tól és felraktam egy pörgős latin zenét. Oda szóltam Tommy-nak.
- Hé Tommy, át tudnád venni a DJ-és kedést? Mert más dolgom akadt - tudakoltam tőle.
-Persze Becky. Neked mindent.
- Ezután a szám után egy ehhez hasonló zenét rakj be. - magyaráztam Tommy-nak.
Ezután megragadtam George kezét és lerángattam a táncparkettre.
- Tudsz latin táncot táncolni? - kíváncsiskodtam.
- Persze. Gyere és megmutatom.
Azzal elkezdtünk táncolni. Mindketten átadtuk magunkat a zenének. Mikor vége lett a számnak egy újjabb ilyesfajta zene szólalt meg. Egyre jobban belemerültünk a táncolásba és már csak az vettük észre, hogy mindenki minket tapsol. Ettől a hirtelen figyelemtől, zavarba jöttem.
- George elmegyek iszok valamit.
-Oké. Megyek veled, mert én is megszomjaztam - válaszolta. Kimentünk a konyhába, én kinyitottam a hűtőt és kivettem a narancs levet.
- Kérsz? - fodultam George-hoz, aki engem mért véig szemeivel.
Bólintott egyett én meg kivettem a konyha szekrényből két poharat.
- Nagyon otthonosan mozogsz a konyhában. - állapította meg.
- Hát már elég sokszor voltam itt, mint DJ. De az előbb mit néztél rajtam annyira? - kíváncsiskodtam.
- Őszintén megvalva benned gyönyörködtem. És ez a ruha, tökéletesen áll rajtad.
- Miért mondasz ilyeneket? Mikor nem is vagyok szép.
- Mond, te mikor néztél tükörbe? Mert te nagyon szép és csinos vagy - bókolt tovább.
-George nekem el kell mondanom valamit. Én már az első találkozásunkor beléd szerettem. - vallottam be neki az érzéseimet.
-Tényleg? Becca én is nagyon ...
Ekkor rontott be Taylor.
-Becky gyere gyorsan, mert Marie elkezdett vetkőzni. Egy kicsit sokat ivott . - mondta Taylor kétségbe esetten.
,,Bementünk a házba, de ott olyasvalaki fogadott akire soha nem is számítottam, hogy találkozni fogok vele. Az a valaki aki két évvel ezelőtt is nagyon közel állt hozzám."
Ledöbbenve álltam, mert az előszobában nem más állt mint a bátyám és egyben legjobb haverom Tommy állt.
- Úr Isten, te vagy az Tommy? - mondtam elképedve.
- Hát igen, én volnék. De te sem panaszkodhatsz, mert a kis ,,békából" egy csodálatos nő lett - bókolt nekem.
- Köszi a bókot. Taylor mutasd hol játszhatom le a zenéket? - kíváncsiskodtam.
- Te leszel a DJ? - kérdezte George.
- Igen. Miért?
- Csak azért, mert még ilyen csinos DJ-t nem láttam.
Erre a kijelentésre úgy elpirultam, hogy az egész arcom tiszta vörös lett.
Taylor oda vezetett a DJ pulthoz, én meg elkezdtem a munkát. Egyre többen lettünk és egyre jobb lett a hangulat. Egyszer csak azt vettem észre, hogy George ott áll mellettem.
- Vann lassú zenéd -tudakolta
- Igen - feleltem.
- Akkor felrakod, hogy a szerelmes párok össze tudjanak bújni?
- Persze, egy pillanat. - mondtam és lehajoltam a CD-és dobozomhoz. Mikor megtaláltam beleszóltam a mikrofonba. -Egy kicsit lelassítjuk a tempót.
Felraktam a CD-t és elkezdtem rá ringatózni amikor valaki megfogta a vállamat.
- Felkérhetlek táncolni? - kérdezte George.
-Igen.
Átfogta a derekamat én meg a nyakát és elkezdtünk táncolni. Egyszer felnéztem rá és elmerültem barna szemeiben. Egyre közeledtünk egymáshoz. De megállt és hezitállt, én megnyaltam az ajkam és átszeltem azt a kevés távolságot az ajkaink között. A csók nem volt szenvedélyes, hanem inkább érzéki és szerelmes.
Egyre jobban belemerültünk mikor meghallottam Marie hangját.
- Becca rakj fel zenét és utána folytahatod a félbeszakadt tevékenységeteket - mondta vigyorogva.
Elszakadtam George-tól és felraktam egy pörgős latin zenét. Oda szóltam Tommy-nak.
- Hé Tommy, át tudnád venni a DJ-és kedést? Mert más dolgom akadt - tudakoltam tőle.
-Persze Becky. Neked mindent.
- Ezután a szám után egy ehhez hasonló zenét rakj be. - magyaráztam Tommy-nak.
Ezután megragadtam George kezét és lerángattam a táncparkettre.
- Tudsz latin táncot táncolni? - kíváncsiskodtam.
- Persze. Gyere és megmutatom.
Azzal elkezdtünk táncolni. Mindketten átadtuk magunkat a zenének. Mikor vége lett a számnak egy újjabb ilyesfajta zene szólalt meg. Egyre jobban belemerültünk a táncolásba és már csak az vettük észre, hogy mindenki minket tapsol. Ettől a hirtelen figyelemtől, zavarba jöttem.
- George elmegyek iszok valamit.
-Oké. Megyek veled, mert én is megszomjaztam - válaszolta. Kimentünk a konyhába, én kinyitottam a hűtőt és kivettem a narancs levet.
- Kérsz? - fodultam George-hoz, aki engem mért véig szemeivel.
Bólintott egyett én meg kivettem a konyha szekrényből két poharat.
- Nagyon otthonosan mozogsz a konyhában. - állapította meg.
- Hát már elég sokszor voltam itt, mint DJ. De az előbb mit néztél rajtam annyira? - kíváncsiskodtam.
- Őszintén megvalva benned gyönyörködtem. És ez a ruha, tökéletesen áll rajtad.
- Miért mondasz ilyeneket? Mikor nem is vagyok szép.
- Mond, te mikor néztél tükörbe? Mert te nagyon szép és csinos vagy - bókolt tovább.
-George nekem el kell mondanom valamit. Én már az első találkozásunkor beléd szerettem. - vallottam be neki az érzéseimet.
-Tényleg? Becca én is nagyon ...
Ekkor rontott be Taylor.
-Becky gyere gyorsan, mert Marie elkezdett vetkőzni. Egy kicsit sokat ivott . - mondta Taylor kétségbe esetten.
2010. október 18., hétfő
3.fejezet
Miután sikerült felöltöznöm vörös arccal visszamentem
a nappaliba. Úgy gondoltam, hogy illene bocsánatot
kérnem az ajtó nyitós incidens miatt.
- Ne haragudjatok a fogadtatásért, de épp az esti bulira
készültünk.
- Milyen buliba? - Kérdezte Rachel.
Erre Marie-re néztem aki azt tátogta, hogy ,,Hívjuk meg
őket is."
- Az egyik tizenegyedikes haverom rendez a házuknál bulit és
oda készültünk. Jöttök ti is? - tudakoltam tőlük és először
Rachel-re, majd George-ra néztem.
George pont engem nézett és találkzott a tekintetünk amitől
egyből zavarba jöttem.
- Persze megyünk. Hova kell menni? - kíváncsiskodott George.
- Mi lenne az én kocsimmal menénk? - érdeklődtem.
Bele egyeztek, és olyan tíz óra körül ott leszünk előttük. Elköszöntek
tőlünk, de eszembe jutott, hogy George-nak valamit mondani akrtam,
ezért utána szóltam.
- George, várj egy pillantra. Szeretnék veled váltani néhány szót. - állí-
tottam meg. Erre Ő visszafordult, én meg odasétáltam hozzá.
- Miről lenne szó? - érdeklődött.
- Arról ami a fürdőszobában történt. Nem szeretném ha kitudódna - kértem
meg őt, George bólintott.
Majd megfordultam és elindultam, de szerencsétlenségem itt sem
hagyott cserben, ugyanis elbotlottam és vészesen közeledtem a
járda felé. Mikor két erős kar fonódott a derekamra, majd magához
húzott. Én meg automatikusan bújtam hozzá az illetőhöz. Felnéztem,
hogy megtudjam, hogy ki mentett meg megint az eséstől. Két igéző
barna szempárral találkoztam, és innen már tudtam ki ő.
Ránéztem kívánatos ajkaira amelyből George is kapcsolt. Így köze-
ledtünk egymáshoz, mikor már csak néhány centi választotta el
ajkainkat akkor közbe jött valami. Az a valami nem más volt, mint
édesanyám kocsijának a fénye.
Még mindig öleltük egymást, mikor anya ránk dudált. Egyből szét
ugrottunk és piros arccal kezdtük el a földet pásztázni.
- Hát akkor én, öhm... megyek, majd találkozunk. Szia. - majd közelebb
lépett és egy gyengéd, de apró puszit adott a számra.
- He... He... Hello - nagynehezen kinyögtem, annyira lefagytam ettől
az apró gesztustól.
Mikor felocsúdtam, bementem és köszöntem anyának.
- Szia. Mi volt a munkahelyen? - fagadtam őt.
- Szia. Áhh semmi különös, de mesélj csak. Ki volt az akivel ölelkezve
álltál a járdán.
- A szomszádok egyik gyereke, a neve George. Olyan helyes, és
szép szemei vannak - áradoztam anyának Erikának.
- Oh kislányom végre te is szerelmes vagy - örvendezett
- Mi? Én bizots nem vagyok szerelmes. Na mindegy, megyek és
készülődük Marie-vel a buliba - mondtam.
- Oké, édesem! Majd szólj ha indultok.
Bólintottam és felrohantam a szobámba, ahol Marie várt.
Megcsináltam a haját és a sminkjét, utána ő is megcsinálta
az enyémet. Mire teljes pombában ,,Tündököltünk" mind a ketten,
háromnegyed tizet mutatott az óra.
Gyorsan felkaptuk a táskáinkat, aztén tíz percen kersztül kerestük
a kocsikulcsomat, mire kiderült, hogy azt már korábban beleraktam
a kistáskámba. Beültünk a kocsiba, kitolattam a garázsból majd
oda hajtottunk a Moonro család házához. Dudáltam egyet, mire
kivágódott a bejárati ajtó és kirohant rajta Rachel. Majd nyugodt
tempóban követte őt George.
Mikor meglátta a kocsit meglepődött. Ahogy odaért az autóhoz és
beszállt, ránéztem és megkérdeztem.
- Mi az tán nem nézted ki belőlem, hogy ilyen menő kocsim van? - kér-
deztem tőle, közben a visszapillantó tükörben néztem rá.
- Nem csak azt hittem, hogy egy használt kocsid lesz. De amint látom
tévedtem.
- Nagyon, nagyot sikerült tévedned - mondtam.
George egész úton nézett és mikor észrevettem akkor egy kisfiús
mosolyt villantott rám.
Mikor oda értünk még nem volt semmi zene.
- Hello cica! Hoztatok CD-ket? - kérdezte Taylor.
- Szia édes! Mi az tán nélkülünk nincs buli? - vágtam vissza.
- Na Becca ne legyél már ilyen, amúgy meg de titeket vártunk - és
villantott egy csábos mosolyt Marie-re.
-Taylor, mondtam már, hogy tartsd távol magad az unokatesóm-
tól - förmedtem rá
- Jó, jó nyugi. Amúgy nem mutatsz be a barátaidnak?
- De. Ő itt George Moonro és Rachel Moonro, srácok ő itt Taylor
Black a buli házi gazdája és olyan számomra mintha a bátyám lenne.
Bementünk a házba, de ott olyas valaki fogdott akire nem is számítot-
tam, hogy találkozni fogok vele.
Az a valaki aki két évvel ezelőtt nagyon közel állt hozzám.
2010. október 10., vasárnap
2. fejezet
( George szemszöge)
A pláza egyik üzletében a hugomat kerstem mikor, nekem jött
valaki. Az a valaki egy gyönyörű lány volt. A kezeit maga elé
rakva várta a találkozást a földdel, ezt nem engedhettem, hogy
megüsse magát. Így a dereka köré kulcsoltam a kezemet, evvel
magamhoz rántva. Felnézett rám és elakadt a lélegzete, ahogy
bele nézett a szemeimbe. Zavartan elkezdett magyarázni.
- Bocsi, én ... én nem akartam, csak nem láttalak... - mondta volna
tovább, de elhallgattattam. Az egyik ujjammat rátettem a szájára.
- Semmi baj. Nem haragszom, főleg ha ilyen szép lányok jönnek
nekem. De ha nagyon kiszeretnél engesztelni, akkor holnap
eljöhetnél velem moziba - válaszoltam neki bókolva.
- Elmennék veled, de még a nevedet sem tudom, amúgy
Rebeccanak hívnak. - vágott vissza jogosan.
- George vagyok - feleltem erre.
Újra elmerültünk egymás szmeiben.
- Oh, Becca végre megvagy. Téged keres.....
Elakadt a lány lélegzete a mondanivalója közben, mert észre vett
engem és végig nézett rajtunk. Ezután Rebecca rögtön el is húzódott
rák vörös arccal.
- Akkor holnap este hétkor a mozi előtt várlak - mondtam neki, majd
rámosolyogtam és eljöttem onnan.
Majd egy másik üzletben rátaláltam Rachel-re a hugomra.
- Hát te mit mosolyogsz? - kérdezte Ő.
- Én? Semmit.
- Engem ne nézz hülyének.
- De nem történt semmi, komolyan.
- Persze. Áhá, megvan. Táncsak nem egy lánnyal találkoztál? - fagatózott.
- De igen. Ennyire látszik? - tudakoltam Rachel-től.
- Hát ja. Eléggé jó kedvedben vagy és mi a neve az illetőnek, hogy
nézki? - tette fel kíváncsian a kérdéseit.
- Gyönyörű tiszta arca, szép ívű szemöldöke, mogyoró barna szeme, ívelt
ajkai, vállig érő barna haja és csodás alakja van. A neve pedig Becca - áradoztam
róla.
- Ez a Becca nagyon elcsavarta a fejed, ha ilyen áhitattal beszélsz róla- állapította
meg Rachel.
Nemsokra rá haza értünk az új házunkba. Nem rég költöztünk be a házba.
Bent a nappaliba fogadott anyánk várt.
- Sziasztok! Jó hogy jöttök, mert miután apátok hazajön átmegyünk a szom-
szédba üdvözölni az ott lakókat.
- Oké - mondtuk egyszerre hugommal.
Míg fogadott apám haza nem jött addig felmentem a szobámba és zenét
hallgattam.
- George, Rachel gyertek megyünk.
Nem örültem, hogy megint majd mosolyt kell erőltetnem az arcomra. Csak
hogy jó benyomást keltsünk az emberekben. Átsétáltunk és apám Billy
csöngetett. A kifinomult hallásunkkal hallottuk, hogy valaki lerobog a lépcsőn
és az ajtóhoz fut. Majd kinyitotta azt, de mikor megláttam, hogy ki nyitott
ajtót és hogy milyen öltözetben volt. Már ha ruhának lehet nevezni azt a
textil darabot ami takarta a testét. Látszott rajta, hogy lefagyott ahogy meglátt
engem. Elvörösödött, majd beinvitált bennünket a napalijukba. Apám mutatott
be minket.
- Mi vagyunk az új szomszédok. A nevem Billy Moonro, ő itt a feleségem Lilian Moonro és a gyerekeink Rachel és George Moonro - mutatkoztunk be neki.
- Én Rebecca Read vagyok. Neharagudjanak, de lemennék és felöltöznék,
mert egy kicsit zavarban vagyok így törölközőben - mondta szüleimnek.
- Persze menj csak kedvesem - mondta anyám Lily.
- Öt perc és jövök - válaszolta.
Majd felszaladt és beszélt valakival. Nemsokra rá lejött egy alacsony vörös
hajú lány.
- Jónapot! Sziasztok! Marie Read vagyok Becca unokatestvére - köszöntött
minket.
- Szia George Moonro vagyok, a hugom Rachel, a szüleim Lilian és Billy Moonro
az új szomszédok vagyunk - mutatkoztam be neki a család nevében.
- Értem. Hozhatok nektek valamit? - kérdezte.
- Nem kérünk semmit, köszönjük szépen - hárította apám.
- Neharagudj, de megtudnád mondani, hogy hol a mosdó? - érdeklődtem Marie-től.
- Persze. Ahogy kiérsz a nappaliból elfordulsz balra és ott a folyosón jobbra a
második ajtó - tájékoztatott.
Mikor oda értem és benyitottam elég érdekes látvány tárult a szemem elé.
- Marie, már mondtam, hogy kopogj mielőtt bejössz- szólt Becca, majd
megfordult.
Nem bírtam megállni, hogy végig ne nézzek tökéletes testén amit az a rövid
textil darab se takart, mert készült felöltözni.
- Oh, .... öhm, .... bocsi megvárom, míg kijössz - majd becsaptam az ajtót és
visszamentem a nappaliba. Lesokkolva ültem le az egyik fotelbe. Csak Becca
gyönyörű testére tudtam gondolni, amint ott áll ledöbbenve a fürdőszoba
közepén.
- Szerinted is fiam? - szólított meg Billy.
- Bocsánat! Miről is? - ocsúdtam fel.
- Arról, hogy milyen szép hely ez a város - segített ki Rachel.
- Igen nagyon tetszik. Olyan csendes és nyugodt meg szép lányok vannak - pillan-
tottam fel az éppen beérkező Beccára.
- Ne heragudjatok a fogadtatásért, de épp az esti bulira készültünk - szabadkozott.
- Milyen buliba? - kíváncsiskodott Rachel.
- Az egyik tizenegyedikes haverom rendez egy házi bulit és oda készülődtünk. Jöttök
ti is? - kérdezte, majd Rachel-re és rám nézett.
- Persze megyünk. Hova kell menni?
- Milenne ha az én kocsimmal mennénk? - mondta Becca.
- Oké. Hányra leszel ott előttünk?
- Mondjuk olyan tíz óra fele?
- Az jó. Addig eltudunk készülni - válaszoltam
- Hát akkor mi megyünk is - állt fel apám.
- Sziasztok - köszöntek el tőlünk.
- George, várj egy pillantra. Szeretnék veled váltani néhány szót - állított meg Becca hangja.
- Miről lenne szó? - érdeklődtem.
- Arról ami a fürdő szobában történt. Nem szeretném ha kitudódna. - kért. Majd megfordult és elindult, de megbotlott. Én meg megint a dereka köré raktam a kezeim
és magamhoz húztam.
Mikor felnézett akkor vettem észre, alig néhány centi távolság van ajkaink között.
Egyre közeledtünk egymás felé, de amikor összeért volna a szánk akkor valaki
dudált és oda lett a pillanat.
A pláza egyik üzletében a hugomat kerstem mikor, nekem jött
valaki. Az a valaki egy gyönyörű lány volt. A kezeit maga elé
rakva várta a találkozást a földdel, ezt nem engedhettem, hogy
megüsse magát. Így a dereka köré kulcsoltam a kezemet, evvel
magamhoz rántva. Felnézett rám és elakadt a lélegzete, ahogy
bele nézett a szemeimbe. Zavartan elkezdett magyarázni.
- Bocsi, én ... én nem akartam, csak nem láttalak... - mondta volna
tovább, de elhallgattattam. Az egyik ujjammat rátettem a szájára.
- Semmi baj. Nem haragszom, főleg ha ilyen szép lányok jönnek
nekem. De ha nagyon kiszeretnél engesztelni, akkor holnap
eljöhetnél velem moziba - válaszoltam neki bókolva.
- Elmennék veled, de még a nevedet sem tudom, amúgy
Rebeccanak hívnak. - vágott vissza jogosan.
- George vagyok - feleltem erre.
Újra elmerültünk egymás szmeiben.
- Oh, Becca végre megvagy. Téged keres.....
Elakadt a lány lélegzete a mondanivalója közben, mert észre vett
engem és végig nézett rajtunk. Ezután Rebecca rögtön el is húzódott
rák vörös arccal.
- Akkor holnap este hétkor a mozi előtt várlak - mondtam neki, majd
rámosolyogtam és eljöttem onnan.
Majd egy másik üzletben rátaláltam Rachel-re a hugomra.
- Hát te mit mosolyogsz? - kérdezte Ő.
- Én? Semmit.
- Engem ne nézz hülyének.
- De nem történt semmi, komolyan.
- Persze. Áhá, megvan. Táncsak nem egy lánnyal találkoztál? - fagatózott.
- De igen. Ennyire látszik? - tudakoltam Rachel-től.
- Hát ja. Eléggé jó kedvedben vagy és mi a neve az illetőnek, hogy
nézki? - tette fel kíváncsian a kérdéseit.
- Gyönyörű tiszta arca, szép ívű szemöldöke, mogyoró barna szeme, ívelt
ajkai, vállig érő barna haja és csodás alakja van. A neve pedig Becca - áradoztam
róla.
- Ez a Becca nagyon elcsavarta a fejed, ha ilyen áhitattal beszélsz róla- állapította
meg Rachel.
Nemsokra rá haza értünk az új házunkba. Nem rég költöztünk be a házba.
Bent a nappaliba fogadott anyánk várt.
- Sziasztok! Jó hogy jöttök, mert miután apátok hazajön átmegyünk a szom-
szédba üdvözölni az ott lakókat.
- Oké - mondtuk egyszerre hugommal.
Míg fogadott apám haza nem jött addig felmentem a szobámba és zenét
hallgattam.
- George, Rachel gyertek megyünk.
Nem örültem, hogy megint majd mosolyt kell erőltetnem az arcomra. Csak
hogy jó benyomást keltsünk az emberekben. Átsétáltunk és apám Billy
csöngetett. A kifinomult hallásunkkal hallottuk, hogy valaki lerobog a lépcsőn
és az ajtóhoz fut. Majd kinyitotta azt, de mikor megláttam, hogy ki nyitott
ajtót és hogy milyen öltözetben volt. Már ha ruhának lehet nevezni azt a
textil darabot ami takarta a testét. Látszott rajta, hogy lefagyott ahogy meglátt
engem. Elvörösödött, majd beinvitált bennünket a napalijukba. Apám mutatott
be minket.
- Mi vagyunk az új szomszédok. A nevem Billy Moonro, ő itt a feleségem Lilian Moonro és a gyerekeink Rachel és George Moonro - mutatkoztunk be neki.
- Én Rebecca Read vagyok. Neharagudjanak, de lemennék és felöltöznék,
mert egy kicsit zavarban vagyok így törölközőben - mondta szüleimnek.
- Persze menj csak kedvesem - mondta anyám Lily.
- Öt perc és jövök - válaszolta.
Majd felszaladt és beszélt valakival. Nemsokra rá lejött egy alacsony vörös
hajú lány.
- Jónapot! Sziasztok! Marie Read vagyok Becca unokatestvére - köszöntött
minket.
- Szia George Moonro vagyok, a hugom Rachel, a szüleim Lilian és Billy Moonro
az új szomszédok vagyunk - mutatkoztam be neki a család nevében.
- Értem. Hozhatok nektek valamit? - kérdezte.
- Nem kérünk semmit, köszönjük szépen - hárította apám.
- Neharagudj, de megtudnád mondani, hogy hol a mosdó? - érdeklődtem Marie-től.
- Persze. Ahogy kiérsz a nappaliból elfordulsz balra és ott a folyosón jobbra a
második ajtó - tájékoztatott.
Mikor oda értem és benyitottam elég érdekes látvány tárult a szemem elé.
- Marie, már mondtam, hogy kopogj mielőtt bejössz- szólt Becca, majd
megfordult.
Nem bírtam megállni, hogy végig ne nézzek tökéletes testén amit az a rövid
textil darab se takart, mert készült felöltözni.
- Oh, .... öhm, .... bocsi megvárom, míg kijössz - majd becsaptam az ajtót és
visszamentem a nappaliba. Lesokkolva ültem le az egyik fotelbe. Csak Becca
gyönyörű testére tudtam gondolni, amint ott áll ledöbbenve a fürdőszoba
közepén.
- Szerinted is fiam? - szólított meg Billy.
- Bocsánat! Miről is? - ocsúdtam fel.
- Arról, hogy milyen szép hely ez a város - segített ki Rachel.
- Igen nagyon tetszik. Olyan csendes és nyugodt meg szép lányok vannak - pillan-
tottam fel az éppen beérkező Beccára.
- Ne heragudjatok a fogadtatásért, de épp az esti bulira készültünk - szabadkozott.
- Milyen buliba? - kíváncsiskodott Rachel.
- Az egyik tizenegyedikes haverom rendez egy házi bulit és oda készülődtünk. Jöttök
ti is? - kérdezte, majd Rachel-re és rám nézett.
- Persze megyünk. Hova kell menni?
- Milenne ha az én kocsimmal mennénk? - mondta Becca.
- Oké. Hányra leszel ott előttünk?
- Mondjuk olyan tíz óra fele?
- Az jó. Addig eltudunk készülni - válaszoltam
- Hát akkor mi megyünk is - állt fel apám.
- Sziasztok - köszöntek el tőlünk.
- George, várj egy pillantra. Szeretnék veled váltani néhány szót - állított meg Becca hangja.
- Miről lenne szó? - érdeklődtem.
- Arról ami a fürdő szobában történt. Nem szeretném ha kitudódna. - kért. Majd megfordult és elindult, de megbotlott. Én meg megint a dereka köré raktam a kezeim
és magamhoz húztam.
Mikor felnézett akkor vettem észre, alig néhány centi távolság van ajkaink között.
Egyre közeledtünk egymás felé, de amikor összeért volna a szánk akkor valaki
dudált és oda lett a pillanat.
2010. október 3., vasárnap
1. fejezet
(Becca szemszöge)
Az életem nem volt fenékig tejfel, mert a szüleim elvál-
tak mikor hét éves voltam. Azt a nyarat legfőképpen
rokonoknál töltöttem, mert anyukám költözött.
Miután hazaértem a nyaralásból, készen várt az új szo-
bám anyávl közös házunkban.
A szüleim válása lelkileg megviselt. Főleg az, hogy az
édesapám olyanokat ígért amiket nem tartott be. De most
kanyarodjunk vissza a jelenbe.
Rebecca Read-nek hívnak és 16 éves vagyok, anyukámat
Erika White-nak, míg apukámat Joseph Read-nek.
Nekik jól kereső munkájuk van, de elég is szomorkodásból.
Végre boldognak mondhatom magam, mert sikerült beillesz-
kednem az új osztályomba és végre tudom tartani a kapcso-
latot az unokatesómmal Marie-vel, hála a technika fejlődésé-
nek.
Most is majd vele fogok találkozni a Parkban.
A padon ülve vártam Marie-re. Szokásához híven, most is késik.
- Szia! Azt hittem soha nem érsz ide. - fogadtam egyből.
- Szióka! Bocsi a késésért, de feltartott Susie a hogom - mondta
rögtön.
- Semmi baj. Megyünk akkor vásárolni? - kérdeztem.
- Persze
Elmentünk a közeli plázába. Az egyik üzletben nézelődtünk, buli-
zós cuccok után. Egy kupac ruhával a kezemben elindultam a
próbafülkék felé, mikor neki mentem valakinek. Már felkészültem
az esésre, de két erős kar fonódott a derekamra, így megtartva
engem. Felnéztem a megmentőmre, hogy bocsánatot kérjek, de
elakadt a lélegzetem, ahogy belenéztem azokba az igéző barna
szemekbe.
- Bocsi, én... én... én nem akartam, csak nem láttalak... - de nem
tudtam befejezni, mert a számra rakta az egyik ujját.
- Semmi baj. Nem haragszom, főleg ha ilyen szép lányok jönnek
nekem. De ha nagyon kiszeretnél engesztelni, akkor holnap
eljöhetnél velem moziba - mondta
- Elmennék veled, de még a nevedet sem tudom, amúgy Rebecca
a nevem.
- George vagyok.
Ekkor ért oda Marie.
- Oh, Becca végre megvagy. Téged keres.....
Nem tudta befejezni, mert észrevette, hogy nem egyedül vagyok.
Mikor végig nézett rajtunk, akkor jöttem rá, hogy még mindig
Gregory karolja a derekamat. Egyből elhúzódtam tőle, paprika
piros arccal.
- Akkor holnap este hétkor a mozi előtt várlak - mondta, majd egy
szívdöglesztő mosoly után elment. Marie egyből letámadt
- Ki volt ez az őrülten jó pasi? Mikor találkoztál vele? Hol lakik?
Megadta- e a telefonszámát? - zúdította rám a kérdéseit.tt
- George a neve, összeütköztem vele amikor a próbafülkék felé
mentem, nem tudom hol lakik és nem adta meg a számát. - soroltam
a válaszokat.
- Sikerült választani ruhát? - faggatott tovább.
- Igen van három ami tetszik, de tudod mit? felpróbálom és
megmondod, hogy melyik áll jól.
- Okés, persze. Számíthatsz rám.
Az első két ruhára azt mondta, hogy ebben nem lehet hódítani, mert
túl hosszú, a harmadik egy rózsaszín pántnélküli miniruha volt.
- Ez csodálatosan áll rajtad - áradozott
- Akkor ez lesz rajtam a bulin - közöltem vele.
Már kezdtem fellélegezni, hogy mehetünk haza, ugyanis Marie a
vásárlással eltudja ragadtatni magát úgy mint most.
- Már megvettük a cipőt és a kiegészítőket a ruháinkhoz, miért nem
megyünk haza?- nyavajogtam neki.
- De még a holnapi randidra is kell ruhákat venni - szólt vissza Marie.
- Oh, tényleg ezt el is felejtettem.
A randira egy fehér koktél ruhát, piros boleróval és piros cipővel, meg egy
piros-fehér táskát vettünk.
- Eljössz akkor hozzám készülődni az esti bulira? - kérdeztem Marie-től.
- Persze.
A vásárlás után bevágódtunk az autómba, ami egy Mercedes Angel volt.
Imádtam ezt a kocsit, a szüleimtől kaptam ahogy betöltöttem a tizenhatodik
életévemet. Házzánk mentünk, hogy elkezdjünk készülődni a bulira.
Lefürödtünk és megmostuk a hajunkat . Egy szál törölközőben csináltam
Marie haját, mikor csöngettek. Egyből lerohnatam, hogy megnézzem kiaz,
de mikor kinyitottam az ajtót lefagyva álltam a vendégeink előtt.
Az ajtóban egy középkorú nő és férfi, valamint egy velem egy idős lány állt.
De a lány mögött ott álldogált George.
Pipacs vörös arccal tessékeltem be őket a nappaliba.
- Mi vagyonk az új szomszédok. A nevem Billy Moonro. Ő itt mellettem a
feleségem Lilian Moonro és a gyerekeink Rachel Moonro és George
Moonro - mutatkozott be a családfő.
- Én Rebecca Read vagyok. Neharagudjanak, de elmennék és felöltöznék,
mert zavarban érzem magam így - mutattam végig magamon.
- Persze, menj csak kedvesem - mondta Lilian.
- Öt perc és már itt is vagyok - válaszoltam.
Felrohantam a szobámba, és mondtam Marie-nek, hogy öltözzön fel és
foglalkozzon a vendégekkel míg sikerül összeszednem magam. Kezembe
vettem egy csőszárú farmer nadrágot és egy kivágott kék felsőt, meg fehér
neműt.
A lenti fürdőszobába mentem, mert azt hittem hogy Marie elfoglalta az én
fenti fürdőszobám. Épp levettem magamról a törülközőt, mikor kinyílt a
helyiség ajtaja.
- Marie már mondtam, hogy kopogj mielőtt bejössz - és az ajtóban álló
személy felé furdultam. Teljesen leblokkoltam azon, hogy ki áll előttem.
Az életem nem volt fenékig tejfel, mert a szüleim elvál-
tak mikor hét éves voltam. Azt a nyarat legfőképpen
rokonoknál töltöttem, mert anyukám költözött.
Miután hazaértem a nyaralásból, készen várt az új szo-
bám anyávl közös házunkban.
A szüleim válása lelkileg megviselt. Főleg az, hogy az
édesapám olyanokat ígért amiket nem tartott be. De most
kanyarodjunk vissza a jelenbe.
Rebecca Read-nek hívnak és 16 éves vagyok, anyukámat
Erika White-nak, míg apukámat Joseph Read-nek.
Nekik jól kereső munkájuk van, de elég is szomorkodásból.
Végre boldognak mondhatom magam, mert sikerült beillesz-
kednem az új osztályomba és végre tudom tartani a kapcso-
latot az unokatesómmal Marie-vel, hála a technika fejlődésé-
nek.
Most is majd vele fogok találkozni a Parkban.
A padon ülve vártam Marie-re. Szokásához híven, most is késik.
- Szia! Azt hittem soha nem érsz ide. - fogadtam egyből.
- Szióka! Bocsi a késésért, de feltartott Susie a hogom - mondta
rögtön.
- Semmi baj. Megyünk akkor vásárolni? - kérdeztem.
- Persze
Elmentünk a közeli plázába. Az egyik üzletben nézelődtünk, buli-
zós cuccok után. Egy kupac ruhával a kezemben elindultam a
próbafülkék felé, mikor neki mentem valakinek. Már felkészültem
az esésre, de két erős kar fonódott a derekamra, így megtartva
engem. Felnéztem a megmentőmre, hogy bocsánatot kérjek, de
elakadt a lélegzetem, ahogy belenéztem azokba az igéző barna
szemekbe.
- Bocsi, én... én... én nem akartam, csak nem láttalak... - de nem
tudtam befejezni, mert a számra rakta az egyik ujját.
- Semmi baj. Nem haragszom, főleg ha ilyen szép lányok jönnek
nekem. De ha nagyon kiszeretnél engesztelni, akkor holnap
eljöhetnél velem moziba - mondta
- Elmennék veled, de még a nevedet sem tudom, amúgy Rebecca
a nevem.
- George vagyok.
Ekkor ért oda Marie.
- Oh, Becca végre megvagy. Téged keres.....
Nem tudta befejezni, mert észrevette, hogy nem egyedül vagyok.
Mikor végig nézett rajtunk, akkor jöttem rá, hogy még mindig
Gregory karolja a derekamat. Egyből elhúzódtam tőle, paprika
piros arccal.
- Akkor holnap este hétkor a mozi előtt várlak - mondta, majd egy
szívdöglesztő mosoly után elment. Marie egyből letámadt
- Ki volt ez az őrülten jó pasi? Mikor találkoztál vele? Hol lakik?
Megadta- e a telefonszámát? - zúdította rám a kérdéseit.tt
- George a neve, összeütköztem vele amikor a próbafülkék felé
mentem, nem tudom hol lakik és nem adta meg a számát. - soroltam
a válaszokat.
- Sikerült választani ruhát? - faggatott tovább.
- Igen van három ami tetszik, de tudod mit? felpróbálom és
megmondod, hogy melyik áll jól.
- Okés, persze. Számíthatsz rám.
Az első két ruhára azt mondta, hogy ebben nem lehet hódítani, mert
túl hosszú, a harmadik egy rózsaszín pántnélküli miniruha volt.
- Ez csodálatosan áll rajtad - áradozott
- Akkor ez lesz rajtam a bulin - közöltem vele.
Már kezdtem fellélegezni, hogy mehetünk haza, ugyanis Marie a
vásárlással eltudja ragadtatni magát úgy mint most.
- Már megvettük a cipőt és a kiegészítőket a ruháinkhoz, miért nem
megyünk haza?- nyavajogtam neki.
- De még a holnapi randidra is kell ruhákat venni - szólt vissza Marie.
- Oh, tényleg ezt el is felejtettem.
A randira egy fehér koktél ruhát, piros boleróval és piros cipővel, meg egy
piros-fehér táskát vettünk.
- Eljössz akkor hozzám készülődni az esti bulira? - kérdeztem Marie-től.
- Persze.
A vásárlás után bevágódtunk az autómba, ami egy Mercedes Angel volt.
Imádtam ezt a kocsit, a szüleimtől kaptam ahogy betöltöttem a tizenhatodik
életévemet. Házzánk mentünk, hogy elkezdjünk készülődni a bulira.
Lefürödtünk és megmostuk a hajunkat . Egy szál törölközőben csináltam
Marie haját, mikor csöngettek. Egyből lerohnatam, hogy megnézzem kiaz,
de mikor kinyitottam az ajtót lefagyva álltam a vendégeink előtt.
Az ajtóban egy középkorú nő és férfi, valamint egy velem egy idős lány állt.
De a lány mögött ott álldogált George.
Pipacs vörös arccal tessékeltem be őket a nappaliba.
- Mi vagyonk az új szomszédok. A nevem Billy Moonro. Ő itt mellettem a
feleségem Lilian Moonro és a gyerekeink Rachel Moonro és George
Moonro - mutatkozott be a családfő.
- Én Rebecca Read vagyok. Neharagudjanak, de elmennék és felöltöznék,
mert zavarban érzem magam így - mutattam végig magamon.
- Persze, menj csak kedvesem - mondta Lilian.
- Öt perc és már itt is vagyok - válaszoltam.
Felrohantam a szobámba, és mondtam Marie-nek, hogy öltözzön fel és
foglalkozzon a vendégekkel míg sikerül összeszednem magam. Kezembe
vettem egy csőszárú farmer nadrágot és egy kivágott kék felsőt, meg fehér
neműt.
A lenti fürdőszobába mentem, mert azt hittem hogy Marie elfoglalta az én
fenti fürdőszobám. Épp levettem magamról a törülközőt, mikor kinyílt a
helyiség ajtaja.
- Marie már mondtam, hogy kopogj mielőtt bejössz - és az ajtóban álló
személy felé furdultam. Teljesen leblokkoltam azon, hogy ki áll előttem.
Sziasztok!
Ez a történet egy lányról szól akinek nem könnyű az élete! De ennek ellenére rátalál a szerelem! Ha érdekel olvasd el!
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)