28.fejezet

(Becca szemszöge)

"George ott állt mögöttem és kíváncsi szemekkel vizslatott."

-Hova kell menned? - érdeklődött.
-Edzésre. Marie hol van a sport táskám? - feleltem a George kérdésére és utána kérdeztem Marie-t.
-Azt hiszem,  nálad van a szekrényben és annak is az alján - válaszolta.
-Rendben köszi - mondtam és felrohantam az emeletre, majd feltúrtam a szekrényt. Mikor megtaláltam kiszedtem belőle a használt zsepiket, a fürdőszobából hoztam ki sampont, tusfürdőt és törülközőt. A szekrényből elővetem a rövidnadrágot, térdvédőt és térdszorítót, pólót és a kézis cipőt. Beledobáltam mindent, majd átöltöztem. Felvettem a csapat színeiben pompázó melegítőmet és a sulis pólót, hozzá a sportcipőmet.
-Elárulnád, hogy hova mész? - kérdezte George.
-Kézilabda edzésem lesz. Ha gondolod jöhetsz te is és megnézheted az edzést. - néztem rá.
-Igen megyek. - felelte.
Odamentem hozzá és megcsókoltam.
-Becca amúgy minek kellett a táska? - kérdezte Marie amikor leértünk a földszintre.
-Edzésre megyek - feleltem, majd megkerestem anyát.
-Mentem, majd jövök. Szeretlek - köszöntem el tőle és megöleltem.
-Haza érsz ebédre? - érdeklődött.
-Nem tudom, de neharagudj mennem kell - válaszoltam.
-Sziasztok - kiabáltam el magam, majd George-al a hátam mögött kiléptem a bejárati ajtón. Beszálltunk a kocsiba és elhajtottunk.
Mikor megérkeztünk a csarnokba, még nem volt ott senki. Az öltöző is teljesen üres volt, így nyugodtan el tudtam készülni. Mikor végeztem kimentem. George alaposan végig mért.
-Még így is nagyon csinos vagy - mondta, majd megcsókolt. Ekkor érkezett meg egyik legjobb barátnőm és az ő barátnője.
-Becca? - nézett minket Kate.
-Szia Kate - kiabáltam és a nyakába vettem magam.
-Ajj, de rég beszélgettünk már, mi újság van veled? Úgy látom, hogy a suliban tényleg igazat mondanak- bökött George felé.
-Igen igazat. Kate hadd mutassam be a barátomat. George ő itt a legjobb barátnőm Kate, Kate ő itt George - mutattam be őket egymásnak.
-Becca gyere lőjj kapura - mondta Kate.
-Okés - válaszoltam. George felült a lelátóra és onnan nézett minket.
-Su, ha bemegyek beállóba passzold már be nekem a labdát légyszi - kértem meg Susant.
-Oké - felelte.
Azzal elkezdtünk kapura dobálni. időközben egyre többen lettünk. Én mint csapat kapitány felelek addig a csapatig míg a vezető edző vagy a másodedző meg nem érkezik.
-Ki nincs még itt? - kérdeztem a többiektől.
-Senki nem hiányzik a csapatból. - adta meg a választ Alex másik legjobb barátnőm. Vele is megölelgettük egymást jó szorosan.
-Mivel mindenki itt van elkezdjük a bemelegítést. A lábakkal kezdjük, majd innentől haladunk fel egészen a fejig. - adtam a ki a feladatot.
A bemelegítés vége felé futott be Mark az edzőnk.
-Becca gyere ide - intett magához.
-Igen? - kíváncsiskodtam.
-Eddig miket csináltatok?
-Bemelegítettünk lentről felfelé haladva és míg vártuk a többieket lőttünk kapura, de nem mindenki. - feleltem.
-Értem - gondolkodott el.

-Figyelem, vendégek jöttek, hogy edző mérkőzés keretében játszanak veletek csajok - mondta Mark egy mosoly kíséretében.
-A fiúk azik igaz? - néztem rá félve a válaszától.
-Igen Becca ők azok. Te mindig egy lépéssel előttem jársz - állapította meg.
-Ha a fiúk ellen játszunk akkor a fúk kapusa lesz nálunk, míg a mi kapusunk lesz náluk. Így jó lesz? - kérdeztem a csapatot.
-Igen tökéletes - mondták kórusban.
A fiúk ekkor jöttek be, a csapat kapitánya Taylor volt így rögtön felnéztem lelátóra, ahol ott ült mindenki.
-Szóvel akkor lássuk csak. Tom te mész a lányok kapujába, Kate te pedig a fiúkéba. - adta ki az utasításokat Mark.
Mi kezdtük a játékot, én végeztem a kezdődobást majd befutottam a hatos falba ahol nem kíméltek. Ott csíptek és bökdöstek ahol csak tudtak. Sőt még a hajamat is meghúzták, de nem foglalkoztam vele.
Aztán volt helyem és bepasszolták a labdát nekem, mikor megkaptam labdaát befordultam és felugrottam, de valamelyik eszement meglökött mikor fennt voltam a levegőben és egy hatalmasat terültem a pályán. Az eséstől kiment egy pillanatra a vállam és emiatt bezsibadt az egész balkezem plusz még beszorult a levegőm is.
Mark egyből odarohant hozzám.
-Jól vagy?
-Benn szorult a levegőm - nyögtem.
-Erre egyből felállított és kihúzott, hogy egyenes legyen a hátam és kapjak levegőt. Elkezdtem mozgatni a bal kezem.
-Kezed? - kérdezte
-Zsibadd, de pár perc és utána rendbe jön - válaszoltam.
A sérülésem miatt tarottunk pár perc pihenőt, aztán folytattuk tovább a játékot. A meccset mi  nyertük egy góllal, kemény és nehez játék volt. Az edző meg volt velünk elégedve.
Az edzés végén Mark bejelentette, hogy jövőhéten szombaton lesz  félhatkor a következő meccs.