2011. március 4., péntek

25. fejezet

(Marie szemszöge)

Rögtön odamentem Jo bácsihoz és megkérdeztem őt
-Min vesztetek össze? - kíváncsiskodtam.
-Olyan dolgokat mondtam amiket egy apa nem mond a saját lányának - mondta.
-Ne agódj, biztos kibékültök - nyugtattam.
-Nem fogunk. Azért, mert egy normális ember nem mond ilyet a gyerekének. - ostorozta magát tovább.
Nem kérdeztem tőle többet és nem is mondtam neki semmit, csak egyszerűen megöleltem. Ő visszaölelt, majd elkezdett zokogni. Intettem a többieknek, hogy menjenek be, majd én itt maradok vele. Egy kis idő elteltével megnyugodott.
-Jobban vagy? - kérdeztem.
-Igen, de hol van Becca? Beszélnem kéne vele! - szólalt meg.
-Nem tudom, de mindjárt kiderítjük - válaszoltam.
-Rendben
-Tommy, George - kiabáltam el magam.
-Mi az? -kérdezték egyszerre.
-Valamejikőtök felhívná Becca-t! - néztem rájuk kérlelőn.
-Majd én! - vágta rá George.
-Oké!
Azzal hívta is Becky-t.
-Hol vagy, Jól vagy? - tudakolta George Becca-tól.
-Persze - felelte valamire, majd odaadta a telefont Tommy-nak.
-Húgi hol vagy? - támadta le rögtön őt a kérdésével.
-Oké- felelte Becca válaszára és lette a telót.
-Na hol van? - kíváncsiskodtam.
-A közös titkos helyünkön - válaszolta Tommy - Majd én megyek oda - folytatta.
-Nem , majd én - ellenkezett George.
-Akkor majd én, mert nekem majd megnyílik. - szólaltam meg.
-Nem, nekem kell mennem, tisztáznunk kell mindent - suttogta Joseph. Majd felállt és elment. Ezután Nagyi jött be a konyhába.
-Megvárjuk őket vagy kezdjünk el nélkülük enni? - érdeklődött.
-Várjunk még egy kicsit- válaszoltam.
-Rendben - felelte.
-Szerintetek sikerül kibákülniük? - tette fel George az elgondolkodtató kérdést.
-Apának valami durva dolgot kellett mondania Becky-nek, mert ő nem egy sértődős típus. Meg Becca nagyon szereti apát, attól függően, hogy szokott viselkedni, képtelen lenne sokáig haragban lenni vele - morfondírozott Tommy.
-Igazad lehet - feleltem
Taylor is kijött.
-Na mi a helyzet? - kíváncsiskodott.
-Szerintem monst beszélik meg dolgokat - mondtam.
-Megmutatod a házat édes? - kért Taylor.
-Persze, gyere - mondtam, majd megragadtam a kezét és elkezdtem magam után húzni.
Mikor felértünk az emeletre, megmutattam a szobát ahol nyaranta lakni szoktam.
-Ez itt a szobám - muttam körbe a heiségben.
-És azott az ágyad - húzott Taylor le az ágyra, majd megcsókolt.
Először csak gyengéden, majd egyre követelőzőbben csókoltuk egymást. Egyszercsak Tay a hátamra fektetett és áttért a nyakam csolkolgatására. Mikor már hiányzott a csókja felhúztam magamhoz és lecsaptam az ajkaira. Már Tay keze a felsőm alatt kalandozott, amikor valaki kopogott a szoba ajtón.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése