30. fejezet

(Becca szemszöge)

A video filmen az előző szezon utolsó meccse után az öltözőben játszódott. Rögtön eszembe jutott, hogy azt a meccset megnyertük és, hogy anya bejött az öltözőbe a kamerával.
-Anya, ezt miért vetted fel? - kérdeztem tőle.
-Jó volt nézni a boldog arcotokat és gondoltam felveszem - válaszolta ártatlan hangon.
Közben a videón megjelentem én is egy pezsgős üveggel és egy kupával a kezemben. Az üvegpezsgő körbe járt, így hamar kiürült az üveg, majd egyszercsak eltűntem a felvételről. Nem sokra rá megjelentem törülközőbe csavarva.
"-Anya légyszi kapcsold ki a kamerát, mert felszertnék öltözni. " - kértem őt a felvételen.
"-Oké" - felelte, de nem jó gombot nyomott meg mert a film tovább folyatódott.
Ahogy levettem volna magamról a törülközőt felpattantam a díványról és kikapcsoltam a Tv-ét.
-Na mit csinálsz! Most jött volna a jó rész - szólalt meg Taylor és George egyszerre.
-Nem szeretném mutogatni magam mindenki előtt - vágtam vissza paradicsom piros arcal. Majd elindítottam az edzésről készült videót. Nagyon jó volt vissza nézni így majd megtudjuk a csajokkal beszélni, hogy miben kell javítani. Miután vége lett az edzésről készült videónek, következett az amit Tommy felvett rólem a konyhában. Azt már nem akartam látni így felmentem a szobámba. A szobámban levettem az egyik kedvenc könyvem a polcról, majd feltelepedtem az ágyra és neki láttam olvasni. Épp a legizgalmasabb résznél tartottam amikor egy kéz kikapta a könyvet a kezemből.
-Hé! - kiáltottam fel.
-Mi ez? - kérdezte kíváncsian George.
-Az egyik kedvenc könyvem és pont a legjobb résznél tartok, úgy hogy szeretném vissza kapni. - válaszoltam.
-Mindjárt visszaadom csak előtte szertnék tőled kérdezni valamit. - nézett rám komolyan. - Eljönnél velem valahová ma este? - kérdezte.
-Veled még a világ vigére is elmennék  :) - öleltem meg őt. - Amúgy hova mennénk? - érdeklődtem tőle.
-A szüleimhez mennénk vacsorára  - mondta nyugodtan.
-Értem, akkor viszont elkezdek készülődni - szólaltam meg, majd a szekrényemhez mentem és elővettem belőle a fehérneműmet, majd bevonultam a fürdőszobába. Gyorsan lefürödtem, majd felvettem a fehér csipkecsoda fehérneműmet, majd erre a köntösöm és vissza mentem a szobába. Ott bedugtam a hajvasalómat, majd elővettem a ruhákat. Gyorsan kerestem egy combfix harisnyát, majd megcsináltam a hajam amibe enyhe hullámokat raktam a vasaló segítségével, utána pedig felöltözem. Épp a táskába pakoltam bele amikor nyílott a szoba ajtaja és Marie lépett be rajta.
-Úgy tudtam, hogy ezt fogod felvenni. Annyira szép vagy - dícsért meg
-Köszönöm húgi. - öleltem meg.
-Amúgy George már türelmetlenül vár - suttogta a fülembe.
-Még pár cuccot kell összeszednem és már lennt is vagyok - mondtam neki mosolyogva. Mikor evvel is megvoltam szép komótasan sétáltunk le Marivel a lépcsőn. A többiek már a lépcsőajjánál az előszobában vártak minket.
Nagy sajnálatomra mindenki engem nézett, én pedig nem szerettem a figyelem középppontjában állni, így az arcom a hajam alá rejtettem és úgy álltam a lépcső előtt. Aztán George jött oda hozzám és gyengéden felmelte fejem.
-Gyönyörűen nézel ki - bókolt nekem, majd megcsókolt.
Pirosló arccal váltam eltőle, majd a mállkasába fúrtam a fejem zavaromban.
-Ugyan hugi ne légy szégyenlős - szólalt meg Tommy.
-Úgy van, mutasd magad - kérlet anya is. Mire kelletlen de kibontakoztam az ölelő karokból és körbe fordultam, hogy mindenki lásson előröl és hátulról is.
-Nagyon csinos vagy, de nem fogsz így fázni? - aggodalmaskodott anya.
-Anya, csak a szomszédba megyek - mondtam dorgálóan.
-Ha neked így jó, akkor legyen - egyezett bele végül. Jó alaposan megölelgettem mindenkit, majd végre elindultunk.

Ahogy odaértünk George kinyitotta előttem a bejárati ajtót és beengedett rajta. Az előszobában nem volt seni így George szólalt meg egy kicsit hangosan:
-Anya, apa megjöttünk.
A hívásra rögtön ott teremtek az előszobában.
-Már nagyon vártunk titeket. Örülök, hogy jobban megismerhetlek Rebecca - mondta, majd egy meleg és szeretetteljes ölelésben részesített. Kicsit meglepett, de vissza öleltemén is. Azután következett Billy, Goerge apukája.
-Hogy van a kezed Becca? Látom már levetted a kötést róla - jegyezte meg Billy.
-Hát már sokkal jobban - válaszoltam zavartan.
-Becca levette a kötést róla és elment kézi edzésre. Hiába mondtam neki, hogy ne vegye le - árult be George.
-Igaz ez? - nézett rá kérdőn Billy.
-Igen az - vallottam be kelletlenül.
-Hát akkor gyere velem és megnézem, hogy mi a helyzet - azzal elindult a lépcső felé. Én pedig mentem utána, de viszont George nem tudott, mert Lily megakadályozta ebben.
Egy szépen és izlésesen berendezett dolgozó szobába invitált be, majd leültetett egy kényelmes fotelbe, őpedig a mellette lévőben foglalt helyet, majd megvizsgálta a kezem.
-Még egy kicsit talán pihentetni kellett volna, de nem vettem észre rajta semmi rendellenességet, de azért holnap suli után gyere be a kórházba  - mondta.
-Értettem - válaszoltam mosolyogva.
-Amúgy mi a terved az érettségi után? - kérdezte kedvesen tőlem.
-Huhh, hát vagy jogász szeretnék lenni vagy pedig orvos. Még nem sikerült választanom - feleltem.
-Nagyon figyelemre méltó foglalkozások ezek - nézett rám elismerően.
-Gyere menjünk le a töbiekhez, mert a végén még aggódni kezdekenek - terelt ki az ajtón maga előtt mosollyal az arcán Billy.
Mikor leértünk George rögtön odajött hozzám és jó szorosan az ölelésébe zárt.
-Minden rendben? - kérdezte aggodalmasan.
-Persze, majd még holnap vissza kell mennem apukádhoz a kórházba ellenőrzésre. - suttogtam a fülébe.
Majd George egy apró csókot lehelt ajkaimra, amikor a szülei felé néztünk ők mosolyogva figyeltek minket.
-Gyerekek kész kaja, ha gondoljátok ehetünk - szólalt meg Lily.
-Bementünk az étkezőbe és nekiláttunk a vacsorának. A vacsora elfogyasztása után segítettem leszedni az asztalt és kivinni a tányérokat a konyhába.
-Rebecca, hogy ismerkedtetek, mag George-al? Mert nekünk nem árult el részleteket - mondta Lily mosolyogva.
-A plázában vásárolgattunk unkohúgommal és épp a próbafülke felé igyekeztem amikor neki mentem és szószerint ledöntöttem a lábáról George-ot. Már akkor valami kialakult köztün, de csak utána lett komolyabb a helyzet - meséltem el neki álmodozva.
-Aznap George álmodozva és a föld fellett több méterrel lebegve jött haza, de nem mondott semmi konkrétat, avval kapcsolatban, hogy mi történt vele - felelte vidáman, majd visszamentünk az ebédlőbe.
A desszert után Billy szólalt meg.
-Rebacca hogy hívják az apád? Ha nem túl udvariatlan kérdés? - érdeklődött Billy.
-Joseph Read - feleletem.
-Amikor elváltak a szüleid, milyen kapcsolatod maradt az apáddal? - faggatózott tovább Billy.
-De Billy ilyet illetlenség kér...- szidta férjét Lily.
-Nem, nem nincs semmi baj. Mikor még a szüleim együtt voltak, nagyon apás voltam, de ez idővel a tettei miatt kicsit megromlott a szoros kapcsolat közöttünk, de azért elég jó - válaszoltam.
-Meglepő, hogy ennyire jól viseled - bökte ki - Már meg bocsáss - szabadkozott rögtön.
-Tudod a bátyám és az anyám nagyon sokat segítettek nekem és mindig támaszt nyújtottak nekem ha kellett és mindenben számíthattam rájuk. Persze ahogy egyre nagyobb lettem, egyre kevesebbett kértem ebből a támaszból. Próbáltam a problémáim egyedül megoldani és nagyrészben sikerült is. - válaszoltam őszintén.
-És hogy hogy elkezdtél kézilabdázni? - érdeklődött Lily.
-Nagyob megtetszett ez a sport. Bár néha durva is tud lenni, de sérülés nélkül is meglehet úszni egy meccsett vagy legalább egy félidőt. Ötödikes korom óta kézizek és még mindig úgy imádom mint amikor elkedztem. - feleltem.
-Voltak már komolyabb sérüléseid? - kérdezte Billy.
-Huhh, hát volt olyan, hogy a térdem kiment, aztán a bokám is kificamodott, azóta van bokaszorítóm és térdszorítóm. Volt olyan, hogy az egyik ujjam megzúzódott, de csont törésem még nem volt. Szerencsére - kopogtam le gyorsan az asztalon.
-Hát elég hosszú a lista. Reméljük, hogy a közel jövőben sem lesz semmi komoly sérülésed - szólalt meg Lily.
George csendben és figyelmesen hallgatta végig a kifaggatásom, majd elindultunk, hogy körbe vezessen a házban. Kedvesem utoljára mutatta meg a szobáját ahová betessékelt és hellyelt kínált.