15. fejezet

(Becca szemszöge)

Puffogva ültem le reggelizni. Ekkor odajött hozzám George
- Most haragszol rám? - kédezte
Nem válaszoltam, hanem elnéztem mellette és folytattam az evést.
- Na, ne legyél már ilyen! Amúgy meg nem csak az én ötletem volt. - mondta tovább.
Még mindig nem néztem rá. Ám ekkor belépett Marie.
- Mi a baj Becca? - kérdezte ő is.
- Az a baja, hogy egy kicsit megtréfáltuk - adta meg a választ helyettem George.
- Értem, és most miért nem beszél? - kérdezősködött tovább Marie.
- Mert haragszik rám, és rád is fog, mert én mondtam neked, hogy nem jó ötlet ez az egész - hordta le George Marie-t.
- De az alap ötlet az Tommy-é volt - mondta Marie egyből.
Ezt a beszélgetést csendben hallgattam végig, majd megszólaltam.
- Anya itthon van még? - érdeklődtem tőlük.
- Nincs, már elment dolgozni - válaszolta Marie.
- Oké - majd bementem a nappaliba és tévézni kezdtem. George jött utánam.
- Na, ne csináld már.
- Miért?
- Azért, mert ez csak egy ártatlan kis poén volt - válaszolta.
- Chh... ártatlan kis vicc. Nagyon humorosak vagytok így együtt, csak egy baj van, hogy én nem élveztem annyira - feleltem és kivonultam a nappaliból, beleültem az udvaron lévő hintaágyba. Ott kint ülve, az idegességtől rámjött a sírhatnék.
Egyszer csak valaki átölelt és elkezdte simogatni a hátamat.
- Olyan, rossz volt így kelni, és még mellé fel is idegesítettetek. Aztán meg mosolyogva közlitek velem, hogy csak egy kis reggeli poén volt - bőgtem tovább.
- Ugyan kicsim, nem gondoltuk, hogy ennyire megbántunk evvel - felelte.
- Már nem haragszom annyira, de kiengesztelhetsz - mondtam neki.
Erre George megcsókolt, egyre jobban belemerültünk. George lefektetett a hintaágyra és fölém helyezkedett és így csókoltuk tovább egymást. Mikor elfogyott a levegőnk George áttért a nyakam kényeztetésére.
- Hé gerle pár ezt tartogassátok estére, ideje suliba menni - hallottuk Marie hangját.
- Megyünk - válaszoltam.
Feltápászkodtunk és kimentünk a kocsimhoz. Beszálltam a kormány mögé, míg George az anyós ülésre ült.
Hátra ült Rachel és Marie.
Miután elindultunk, útközben megéreztem George kezét a combomon. Ettől az érintéstől fellobbant bennem a vágy George iránt. Épphogy megérkeztünk, leállítottam a kocsi motorját egyből kipattantam. George is észre vette, hogy valami miatt zavarban vagyok.
- Mi az édes? - suttogta a fülembe, miközben megölelt.
- Csak többet reggel ne csinálj olyat amit ma reggel, mert a kocsiban majdnem rádvetettem magam attól az apró érintéstől - vallottam be neki pirosló arcal.
- Ez csak nekem jó, mert így tudom, hogy milyen hatással vagyok rád - súgta vissza.
- És én milyen hatással vagyok rád? - kíváncsiskodtam.
- Elhiheted, hogy te is nagy hatással vagy rám - felelte halkan.
- Hé fiatalok, órára kéne menni - figyelmeztetett minket Taylor.
Megfogtuk egymás kezét és bementünk a suliba. Biológia volt az első órám, majd ezt követte kettő irodalom, egy matek és egy ének óra.
Az óráim nagyon lassan és unalmasan teltek el. Az utolsó órám után siettem a kocsihoz. Szokás szerint én értem oda elsőnek, nem sokra rá befutottak a többiek is, és elindultunk hozzánk.
Ahogy hazaértünk, ettünk, majd kiadtam a parancsokat hogy ki mit csináljon.
- Tommy vedd elő a vasalódeszkát és a vasalót, meg a kettő pólót és az egy inget légyszi - kértem meg Tommy-t
- Lányok ti mennyetek fel és fürödjetek le, majd várjatok meg - kértem őket.
- Oké - felelték.
- És én? - kérdezte George.
- Te is fürödj le a lenti fürdőszobában - válaszoltam neki.
Majd a Tommy által idehozott felsőket kezdtem kivasalni, de közben éreztem, hogy valaki néz. A vasalás végeztével megfordultam....