17. fejezet

(George szemszöge)

Csütörtök délután a vásárlás után Becca-ékhoz mentünk. Én Tommy-val elvonultam videójátékozni. Egyszercsak Becca kiabált Tommy-nak.
Tommy egyből ment is. Hallottam, hogy először csak beszélgetnek, majd elkezdenek egymással kiabálni. Nemsokra rá hallottam, hogy valaki sikít, rögtön futtam a nappaliba, ahol egy verekedő Becca-t és Tommy-t láttam.
- Itt meg mi folyik, - kérdeztem.
- Testvérharc - felelte Marie.
Épp hogy ezt kimondta Tommy győzelem ittasan kiálltott fel.
- Ha, én nyertem - mondta, miközben Becca felett térdelt.
Ezután újra civakodni kezdtek, de Marie leállította őket. Majd Marie elküldött minket fiúkat a boltba.
Mikor hazaértünk csak egy cetli fogadott minket. Amin az állt, hogy: "Elmentünk a kórházba, mert Becca kezével történt valami. Majd jövünk, puszi: Marie, Rachel, Rebecca."
Két óra múlva hazaértek, ahogy beléptek az ajtón egyből odarohantunk.
- Mi a bajod? Mond hogy nem komoly! Én nem akartam, csak....... - szabadkozott Tommy Becca-nak.
- Nincs semmi komoly sérülésem, csak a balkezem gyűrűsujja repedt meg egy kicsit - mondta nekünk.
Utána bevezettük őket az étkezőbe, ahol a megterített asztal várta őket. Jól belaktunk és utána pihentünk, majd később tanultunk egy kicsit. Rachel-lel hazaszaladtunk váltásruháért, utána lefürödtünk és Twister-ezni kezdtünk.

* * *

Másnap reggel már háromnegyed hatkor fenn voltam. Ahogy leértem a konyhába, a többieket is ott találtam. Tommy fejéből egy hülye vicc pattant ki, ami Becca ellen irányul. Én elleneztem, de aztán nagy nehezen rábeszéltek. Utána felmentem Becky szobájába. Odasétáltam az alvó Becca-hoz és lágy csókokkal hintettem be arcát.
- Nem akarok még felkelni - nyavajgott.
- Ha nem kellsz fel, nem lesz elég időd készülődni - mondtam neki.
Megkérdezte hány óra, én erre azt feleltem, hogy háromnegyed hét, de közben csak hat óra volt.
Egyből kippattant az ágyból és elkezdett sürögni forogni a szobában. Felkapta a táskáját és lerohant a konyhába, ott meglátta a falon lévő órát és hogy mennyi az idő. Egyből leesett neki, hogy át lett verve. Duzzogva leült reggelizni, mikor hozzá szóltam nem válaszolt, így bemártottam a többieket is. Majd váltott néhány szót Marie-vel és bement a nappaliba tévét nézni. Utána mentem és benyögtem neki, hogy ez csak egy ártatlan tréfa volt. Ezen nagyon felhúzta magát és kiment a hintaágyhoz, amibe beleült. Egy ideig csak néztem őt az üvegajtó mögül, Tommy odajött hozzám.
- Nem gondoltam, hogy ennyire ki fog akadni. Most nézd meg, bőg mint egy öt éves- mondta.
- Kimegyek hozzá - feleltem. Erre Tommy csak bólintott.
Elmondta, hogy az idegesség jön ki rajta így. Nagy nehezen sikerült megvigasztalnom.
- Ugyan kicsim nem gondoltuk, hogy ennyire felhúzod magad - modtam neki megbánóan.
- Már nem haragszom annyira, csak ideges cagyok. Mikor felhergelem magam akkor rám jön egy ilyen síró görcs - felelte.
Gyorsan megcsókoltam és egyre szenvedélyesebbek lettünk, a hátára döntöttem Becca-t és fölé helyezkedtem, így csókoltuk tovább egymást. Mikor elfogyott a levegőnk, áttértem a nyaka csókolgatására. Ezt a pillanatot Marie zavarta meg, hogy szólt menni kellene suliba.

A kocsiban Becca ült a volán mögött, Rachel és Marie hátul, míg én az anyós ülésre ültem. Útközben a kezem Becca combjára raktam és elkezdtem simogatni. Ahogy megérkeztünk, Becca egyből kippattant a kocsiból.