8. fejezet

( Becca szemszöge)

,, Egyszer csak azt vettem észre, hogy a falhoz nyom ésa nyakam borítja be apró csókokkal. Ám ekkor kopogtak az ajtón"

George még mindig a nyakam csókolgatta, így nehezemre esett volna kinyögni egy ,,Ki az" kérdést.
- Becca én vagyok az Rachel - dörömbölt az ajtómon.
- Mindjárt bejöhetsz. - válaszoltam.
Majd jelentőség teljesen George-ra néztem, ő vette a lapot és letett az öléből. Így én oda rohantam az ágyhoz, hogy felvegyem. De sajnos nem találtam felsőt. Elkezdtem keresni, mindenhol megnéztem, de nem találtam.
- Csak nem ezt keresed? - kérdezte George és felmutatta a felsőm.
- De azt, és add vissza légyszi - kértem tőle.
- Szerintem jó vagy így is, de ha annyira kell ez a póló akkor vedd el. - mondta.
- Oké - válaszoltam neki.
Odaszaladtam hozzá, de ő felemelte a felsőt. Ugrándozva próbáltam elérni, de nem sikerült.
- Ha tényleg kell ez a felső, akkor kapj el - mondta, majd kirahont a szobából.
- Ne George, add vissza! - majd utána futottam, de az ajtóban összetalálkoztam Rachel-lel.
- Szia Rach, majd dumálunk, de vissza kell szereznem a felsőm. Bocsi, tényleg - kértem tőle.
- Hali, semmi baj - válaszolta.
Ezután George után iramodtam, végül a nappaliban akadtam rá.
- Van egy ötletem - mondtam
- És mi az?
- Egy kompromisszumot ajánlok számodra. Te vissza adod a felsőm, én cserébe megteszem amit kérsz - adtam meg neki a választ.
- Értem. Akkor itt a felsőd - felelte, majd előre nyújtotta azt.
Odasétáltam hozzá és elvettem a pólómat tőle.
- Nekem, póló nélkül jobban tetszenél.
- Ne légy telhetetlen - róttam meg játékosan.
Majd megfogtam a felsőt, hogy majd felveszem, de ő is megragdta, így rántva rajta egyet. Ezzel sikeresen rajta landoltam, George meg át esett a kanapén, majd én is rá estem. A szófáról leestem, de húztam magammal George-ot is. Így én feküdtema padlón, George meg rajtam.
George meglepődött arcát látva nem tudtam tovább bent tartani a nevetésem.
A kacagásunkat az ajtócsengő szakította meg.
- Majd nyitom én! - hallatszott Tommy.
Odasétált az ajtóhoz és kinyitotta.
- Szia, Tommy de megváltoztál, Rebacca itthon van? - kérdezte a férfihang.
- Persze, gyere be a nappaliba, Beckyt is ott láttam - válaszolta Tommy.
- Esküszöm, hogy kinyírom egszer még a bátyám - suttogtam George-nak.
- Nem ér annyitt. Amúgy kijött? - tudakolta George.
- Az édesapám - feleltem.
- Nem igazán dob fel, hogy itt van - állapította meg.
- Hát igen.
Ekkor jöttem rá, hogy még mindig felettem van George és mindjárt itt van bent az apám a nappaliban. Ráadásul még mindig nem volt rajtam a felső.
- Hát Becky nem gondoltam volna, hogy ilyen telhetetlen vagy. Itt is meg reggel a szobádban is - mondta Tommy egy kaján vigyor kíséretében.
Apám ledöbbenve állt Tommy mellett.
- Úr isten. George légyszi szállj le rólam - kértem Őt.
- Öhm... Persze.
Gyorsan felvettem a blúzom.
- Szia apa! Minek köszönhetem a látogatásodat? - üdvözöltem őt.
- Jöttem megkérdezni, hogy hétvégére van-e már programod? - kérdezte.
- Nnincs még. Attól függ, hogy miért?
- A nyagyszüleid 40. házassági évfordulójukat ünneplik és szertnék ha ott lennél.
- Áhh értem. Akkor majd beszélek velük telefonon és megbeszélem velük azt is, hogy George is velem jöhet-e? És még Marie is elhozhatja-e a barátját - közöltem vele.
- De ez itt mit fog keresni egy családi programon? - nyögte ki nehezen és közben George-ra bökött.
- Na jól van itt van elegem. Majd a hétvégén találkozunk nagyiéknál. Szia - majd felrohantam a szobámba.
Levetődtem az ágyamra és elkezdtem zokogni.
Több órás zokogás után, megnyugodtam és lementem a konyhába, hogy egyek valamit.
De ott Marie és Taylor csókolózó páros fogadott.
- Lehetne, hogy ne itt faljátok egymást, mert enni szertnék - mondtam a sírástól rekedt hangon.
- Úr isten Becca. Mi történt veled, hogy így nézel ki? - kérdezte Marie.
- Itt volt apám - válaszoltam.
- Oh, már értem.
- Nekem is elmondja valaki? - kérdezte George és Taylor egyszerre. Amin elvigyorodtak és pacsiztak egyyett.
- Gyertek fel a szobámba és ott mindent elmesélek.
- Oké - mondták megint egyszerre.
Felmentünk és belekezdtem, de mesélésemet félbeszakította a telefonom. Megnéztem ki az, majd felvettem.