2011. február 27., vasárnap

22. fejezet

(Rachel szemszöge)

A pénteki nap nagyon lassan és unalmasan telt. Az utolsó órám után egyből mentem ki Becca kocsijához. Ahogy megérkeztek a többiek mentünk Becca-ékhoz.
Miután hazaértünk ettünk, majd Becca elkezdte osztogatni a parnacsokat.
-Tommy vedd elő a vasalót és a vasalódeszkát, meg a göncöket amiket ki kell vasalni - kérte Becky Tommy-t.
-Lányok ti mennyetek fel és fürödjetek le, majd várjatok meg légyszi - kért meg minket is.
-Oké - feleltem.
Azzal felmentünk Marie-vel, Becca szobájába. Először Marie, majd én fürödtem meg. Amikor Becca bejött mi már törölközőbe csavarva vártuk. Ő is elment és gyorsan megfürdött. Egyszercsak Tommy jött be a szobába.
-Kopogni luxus? - kérdeztem tőle.
-Bocs elfelejtettem, de amúgy szoktam. Mi lett volna ha kopogok - kérdezte.
-Akkor esetleg nem így lennénk felöltözve, hanem legalább egy fürdőköppeny lett volna rajtunk. Vagy esetleg ha mégse kopogtál volna lehet, hogy fehérneműben találtál volna minket - vágtam vissza.
-Élveztem volna a látványodat. A múgy Becca-t keresem - felelte.
-Épp fürdik - adtam meg a válasz pironkodva.
-Oké, ha végzett mondjátok meg neki, hogy jöjjön le.
-Oks.
Azzal Tommy kivonult a szobából. Marie egyből letámadt
-Mi van közted és Tommyi között? - és kíváncsi fény gyúlt a szemében.
-Semmi sincs - vágtam rá.
-Na, mondj el mindent majd szét vet a kíváncsiság - mondta.
-Rendben, szóval nekem nagyon etszik Tommy, de nem tudom, hogy én is tetszek-e neki. -mondtam kicsit szomorúan.
-Nyugodj meg minden bizonnyal, majd nézd meg a rekcióját mikor meglát a ruhádban. Biztos vagyok benne, hogy megfog csókolni eleve már úgy tudjuk, hogy egypár vagytok - oktatott ki Marie.
-Igen úgy van, de akkor mikor bejelentette, csak azt beszéltük meg, hogy kipróbáljuk, hogy megy-e együtt - válaszoltam.
-De figyeld meg, ha meglát, akkor tuti, hogy megfog csókolni - bizonygatta Marie.
-Legyen igazad - hagytam rá.
Ekkor jött ki Becca, mikor megtudta, hogy Tommy kereste egyből lement. Addig mi Marie-vel felvettük a fehérneműinket és Becca-ét is kikészítettük. Ezután felöltöztünk és kisminkeltük egymást. Ezek után mentünk le. Becca csinált egy rögtönzött divatbemutatót.
Becky öltözetén Tommy nagyon meglepődött. Aztán Tommy és Beca elég csúnyán össze vesztek. A veszekedés után Rebecca kirohant és kocsiba pattant. George, Erika és Marie utána kiabáltak, de nem érdekelte őt. Hanem fogta magát és elhajtott. Kifelé a vásrosból.
-Taylor, hívd fel az apádat, hogy nem megyünk - mondta Tommy Taylor-nak.
Visszamentünk a házba. Mindenki magába roskadva, de idegesen ült a nappaliban.
-Erika, esetleg te nem tudod, hogy hová mehetett? - kérdezte George, Tommy anyukájától.
-Nem tudom, de remélem hogy nem esik semmi baja - válaszolta Erika.
Néhány perc elteltével Marie kiálltott fel.
-Meg van hovámehetett!
-Hova? - kérdezte rögtön George.
-Hát valamelyik hétvégén voltunk a nyaralótokban - felelte Marie, Erika-ra nézve.
Ahogy ez kiderült, pattantunk is be a kocsikba és indultunk Becca után.

Mikor odaértünk, Tommy bekopogott a bejárati ajtón.
- Ki az? - kérdezte Becca az ajtó túloldaláról.
- Tommy vagyok - mondta Tommy.
- Mit akarsz? Menj innen! - kiabálta ki Becca.
Suttogtam Tommy-nak, hogy ne hagyja magát.
- Addig nem míg benem engedsz és meg nem hallgatsz! - felelte Tommy ellentmondás nem tűrően.
- Azt hiszed hogy ezek utén olyan egyszerűen elfelejtek mindent? - zokogott fel az ajtó mögött Becky. Meg akartam szólalni, de Tommy leintett.
- Ajj Becca engedj be minket légyszi - kérte őt Tom.
- Miért ki van még itt? - kérdezte
- Itt van anya, George, Rachel, Marie és én - sorolta Tommy.
- Oké, gyertek - válaszolta.
Kinyitotta az ajtót, de őt nem találtuk a nappaliban, de hallotuk, hogy a fölndszinten becsukúdik, egy szoba ajtó.
-Becca hol vagy? - kérdezte rögtön Erika aggódva.
Ekkor megszólalt Becca, az egyik ajtó mögül.
- Magamon kívül tartózkodok pillanatnyilag, de néhány perc után elérhető leszek - felelte.
-Nagyon vicces vagy, inkább engedj be - mondta Tommy, mosolyogva huga viccén.
- Álmodban, inkább anya vagy Marie esetleg George jöhet be vagy még Rachel - kötötte ki Becca. Gyorsan egymásra néztünk és egyszerre mozdultunk George felé, hogy meglökjük az ajtó irányába. George bekopogott, majd hallottam egy 'szabad'-ot és benyitott. Tovább nem akartam hallgatózni ezért eltereltem a gondolataimat másfelé. Aztán olyan tíz-tizenöt perc múlva nyílt a szobajató és George jött ki rajta egyedül. Bejött nappaliba és Tommy-hoz fordult
-Becca szeretne veled beszélni - mondta.
-Renben, megyek - válaszolta Tommy.
Egy ideig csendben beszélgettek, de egyszer csak Becca elkezdett kiabálni és így osztotta Tommy-t elégrendesen. Majd egy csattanást hallottunk, majd elkezdtem hegyezni a fülem és Tommy szólalt meg döbbenten
-Azt hiszem ezt megérdemeltem.
-Hát meg - helyeslet Becca.
Aztán megbeszéltek mindent, amit szerettek volna. Addig én azon gondolkodtam, hogy elkéne mondani Tommy-nak, hogy alakváltó vagyok. George erre a gondolatomra felkapta a fejét és kíváncsian meredt rám. Meg üzentem neki, hogy már itt lenne az ideje, hogy megmondjuk Becca-nak ás Tommy-nak, hogy ők a bevésődéseink.
Ezután a nagy kibékülés után Tommy és Becca vigyorogva jöttek ki a szobából, majd mi többiek felálltunk, készen az indulásra. De George benyögte, hogy ők itt maradnak erre az éjszakára kettesben. Mikor ezt meghallottam egyből elvigyorodtam.
"Na végre, itt az ideje, hogy megtörténjen.Annyiszor voltatok már olyan közel hozzá, csak valaki mindig megzavart. De sok szerencsét a hódításhoz és a romantikus éjszakához"- gondoltam és közben rá vigyorogtam. George vissza mosolygott rám és bólintott. Mi pedig hazafelé vettük az irányt.

* * *

Tommy-éknál kitaláltuk, hogy üvegezni fogunk. :) Így szóltam Mari-éknek, majd segítettem Tommy-nak előkészíteni a játékot.
Miután mindenki ott volt kezdetét vette a játék. Az üvegezés közben elég rendesen fogyott a vodka :D. Így egyre jobb lett a hangulat és egyje durvább feladatokat találtunk ki és csináltunk meg. Hajnal egy küröl fejeztük be, mert elfogyott a vodka és pia nélkül, nem volt értelme folytatni a játékot.

* * *

Másnap reggel a konyhában kómás fejekkel találtam magam szemben. A reggeli közben futott be George és Becca. Sejtelmesen vigyorogva néztem a bátyámra, majd gondolatban megkérdeztem tőle, hogy lefeküdtek-e egymással. George erre csak mosolyogva bólintott. Egy kis idő múlva mikor már sikerült elfogadható állapotba hozni magunkat, elindultunk Tommy, Becca és Marie nagyijáékhoz. Ott megismerkedtem Marie apukájával, aki nagyon jó fej volt mindenkivel, a rokonok is, és a nagyiék is kedvesek és aranyosak voltak.

21. fejezet

(Becca szemszög)

A többieket beküldtem az ebédlőbe, hogy ismerkedjenek meg a rokonokkal akik itt vannak még. A nagyi megkért, hogy terítsek meg.
- Ha megterítettem akkor segítsek valamit a konyhában? - kíváncsiskodtam.
- Azt nagyon megköszönném. - felelte. Kimentem, de még hallottam amint apavál elkezd beszélgetni. Az ebédlő asztalon volt egy konyharuha és azt megragadtam, ott neki láttam eltörölni a tányérokat és elkezdtem megteríteni. Miután végeztem elindultam a konyhába.
- Hova mész édes? - kérdezte George.
- Kimegyek a konyhába, jössz te is? - kérdeztem tőle.
- Persze - válaszolta.
Így együtt mentünk ki a konyhába.
- Na mama mit segítsek - szólaltam meg.
- A krumplit és a rántott húst kell megsütni - felelte.
- Mama hova lett apa? George hoznál légyszíves zsírt a kamrából? A konyhaajtóval szemben találod, bent pedig a zsírt balkéz felől - mondtam neki.
- Persze, neked mindent - felelte.
Majd ide hozta és megállt mögöttem, átölelte a derekamat. Így sütöttem meg a húst, de amikor a krumplit akaratam belépett a konyhába Karlos és családja.
- Sziasztok! - köszönt Erika. Hallatszott a hangján, hogy meglepődött-
- Sziasztok - köszöntem én is nekik
- Szia Becky, hogy vagy? És kit tisztelhetünk a fiatal emberben ott melletted? - Karlos.
- Köszönöm egész jól elvagyok, ő itt mellettem George Moonro. George ők itt Erika Read Cost, Karl Cost , Karlos Cost és Erik Cost. - mutattam be őket.
-Örvendek. Örülök, hogy megismerhetlek titeket - felelte George.
- Menjetek beljebb vagy maradhadtok itt is, de a többiek bent vannak - mondtam.
-Nagyi hol van nagyapa? - kárdeztem mamától.
-Szerintem kint van - válaszolta. Egyszercsak megszólalt a telefonom.
- Haló! Mondjad - szóltam bele.
"-Szia Becca! Itt Kate, arra gondoltam, hogy valamikor lenne- e kedved eljönni vásárolni? - kérdezte Kate"
-Persze, a héten valamelyik délután elmehetnénk együtt - válaszoltam.
"-Oké, ezt megbeszéltük! Majd még beszélünk a suliban is! Puszi édes! - köszönt el tőlem"
-Okés! Szia, puszi! - köszöntem én is el tőle. Majd letettem és oda sétáltam George-hoz és megcsókoltam.

20. fejezet

(Becca szemszöge)

Ahogy a többiek kezdtek felébredni, egyre jobb lett a hangulat, evvel együtt egyre nagyobb lett a hangzavar is. Amire sajnos anya is felébredt. A nagy röhögés közepette anya lépett be a konyhába.
- Mi ez a jó kedv szombat reggel? - kérdezte.
- Jó reggelt Erika kérsz egy kávét? - kérdezte tőle udvariasan George.
- Igen köszönöm. Amúgy Becky kedvesem tudod, hogy féltíz van? - nézett rám kérdőn.
- Megyek és készülődök - válaszoltam, közben egy csábos pillantást vetettem George-ra, ő pedig viszonozta azt. Így pirosló arccal vonultam fel a szobámba, hogy rendbe tegyem magam.
A szobában kinyitottam a gardrób ajtaját és kiválasztottam egy rikító sárga nagy dekoltázsú, de elegéns felsőt. Majd egy rikító sárga magassarkút és egy fekete csőnacit. fehérneműk közül egy fekete csipkebugyit és egy sárga melltartót választottam. Ezek után bevonultam a fürdőszobába, miután végeztem a felöltözéssel, nekiláttam sminkelni. A szemhéjam sárga lett, a szememet kihúztam fekete szemceruzával. Ahogy evvel is végeztem kimentem a szobámba, de nem találtam senkit. A nappaliból hallatszottak ki a hangok, ezért arra felé vettem az utam. Mikor beléptem mindenki elhallgatott és engem nézett
- Nem igaz, hogy mindig elkell csodálkozni magatokat rajtam! Tudok fiúsan öltözködni, tudok csajosan, és elegánsan - háborodtam fel.
- Ne értsd felre kincsem, de mindig olyan ügyesen összeválogatod a cuccaidat. És ezek nagyon jól állnak - dícsért meg anya.
- Egyet értek anyával - szólalt meg Tommy.
- Akkor most, hogy kitárgyaltunk engem akkor mehetünk? - érdeklődtem.
- Persze, rád vártunk - mondta Marie.
- Szia anya, majd jövünk. Szeretlek - köszöntem el tőle és megöleltem.
- Sziasztok, vigyázzatok magatokra - ölelt meg mindannyiunkat.

* * *

Én vezettem a kocsi sort, a többiek pedig jöttek utánam. A kocsiban rajtam kívül még George utazott.
- Készülj fel, mert a nagyapám rosszabb, mint az apám - mondtam neki.
- Nyugi nem lesz gond - nyugtatott.
Amúgy az út nem volt hosszú, nagyiék a Washington állam beli Renton-ban laknak.
Mikor megérkeztünk, feszengve szálltam ki. George odajött hozzám és megölelt.
- Nem lesz semmi baj, itt vagyunk veled mindannyian - mondta, majd felemlte a fejem az államnál fogva és megcsókolt. Miután elváltunk kivettem a csomagtartóból az ételhordókat, majd felnéztem.
- Mi az? Miért nem mentetek még be? - kérdeztem őket.
- Úgy gondoltuk, hogy magvárunk téged, és majd te mész elől, mi meg mögötted - válaszolta Marie.
- Jellemző, nem is lepődök meg rajta. - feleltem, majd kinyitottam a nagykaput. Miután bementünk az udvarra visszazártam a nagykaput. Megint én mentem elől, utánam jöttek a többek szép sorban. Kint az udvaron nagybátjám Christopher főzte a pörköltet. Mikor meglátott minket, egyből odajött hozzánk.
- Szasztok! Mi újság? - kérdezte.
- Szia semmi különös. Hadd mutassam be a barátaimat, ő itt George Moonro, mellette Rachel Moonro a testvére és Marie mellett álló személy Taylor Black. - mutattam be őket.
- Sziasztok Christopher Read vagyok, Marie apukája és Rebecca nagybátja. - üdvözölt mindenkit. Marie a nyakába vette magát, míg ők ölelgették egymást addig én elindultam befelé. A konyhában nagyi sürgött- forgott és amikor meglátott minket, mindent abba hagyott és oda jött, hogy körbe ölelgessen minket. Bemutattam neki is mindenkit. Ekkor lépett be a konyhába apa. Köszönt nekünk, majd elvonult . Gondolom ki mehetett Chris bácsiékhoz. Azért ez a viselkedés amit felém mutatott eléggé bántóan hatott rám, hogy megölelni se képes a saját lányát, mert van neki egy barátja. Szomorúan tekintettem a többiekre, majd nagy nehezen, de nagyi megnyugtatására egy mosolyt erőlttem az arcomra.

Becca ruhája:
sárga felső














Fekete csőnaci















Sárga cipő

2011. február 4., péntek

19/2. fejezet

(Becca szemszög)

Néztem az ablakból ahogy a többiek elmennek, egyszercsak hátulról két erős kar fonódott a derekamra.
- Mit terveztél ma estére? - kérdezte tőlem George miközbena a nyakam kezdte el csókolgatni. Megfordultam az ölelésében és a szemébe nézve válaszoltam
-Mondjuk rendelhetnénk kaját, közben én rendbe szedném az arcom, utána mondjuk.... - estem gondolkodóba.
-Azt csak bízd rám - mondta sejtelmes vigyorral az arcán.
-Jól gondolom, hogy nem fogod elmondani? - nézek rá kérdőn.
-Ennél jobban már nem is gondolhatnád - válaszolta, majd megcsókolt.
Aztán felhívtam az egyik közelben lévő pizzériát és megrendeltem a kedvenc pizzám, ezekután felvonultam a fürdőbe. Beálltama tus alá, úgy voltam vele, hogy akkor ha már itt vagyok megmosom a hajam is. Közben hallottam, hogy csöngetnek, úgy gondoltam, hogy majd George elintézi. Jól gondoltam, már végeztem, csak a forró víz alatt áztattam magam, amikor meghallottam, hogy nyílik a fürdő ajtaja.
- Meg jött a pizza - szólalt meg George.
- Oké, mindjárt végzek. Ide adnád nekem a Rebeccas törülközőt? - kértem tőle. A kezem kinyújtottam a kabinból és ő belerakta a törülközőt. Megtörülköztem, majd kiléptem a kabin ajtaján. George végig nézett rajtam
- Mi az? Maszatos maradt az arcom? - kérdeztem tőle.
- Nem csak, megindult a képzeletem - válaszolta.
- Elfordulsz vagy kimész? - néztem rá kérdőn.
- Elfordulok - mondta, azzal el is fordult.
- Nem lesni - fenyítettem meg. Majd az egyik fürdő szobai szekrényből elővettem egy sárga fehér neműt. Aztán levettem magamról a törülközőt és felvettem a melltartót és a bugyit. Mikor evvel is végeztem megfordultam, pont akkor amikor George is. Ismét végig nézett rajtam, majd láttam a szében a vágyat. Oda jött hozzám és hevesen megcsókolt. Nagynehezen elváltunk egymástól
- Nem kéne inkébb enni? - érdeklődtem tőle.
- Én nem vagyok éhes, de te egyél nyugodtan. Melyik szobában fogunk aludni? - kíváncsiskodott.
- Ahogy kimész a fürdőből az első szoba jobbra - feleltem. Lementem a konyhába, a pizza ott volt az asztalon, nagyon jót ettem és azt leöblítettem egy kis vízzel mivel más nem volt itt a nyaralóban. Úgy döntöttem, hogy megyek megkeresem George-ot. Mikor beakartam lépni szobába hallottam, hogy csobog a víz a fürdőben. Pont ahogy benyitottam akkor zárta el a zuhanyt. Meghallhatta, hogy bejöttem mert kiszólt
- Adnál nekem egy türcsit? - kérte
- Persze - feleltem automatikusan. Oda akartam adni neki, de megelőzött és kilépett a zuhany kabinból. Olyan zavarba jöttem, hogy azt se tudtam, hogy fiú vgyok-e vagy lány. Majd maga köré csavarta és rám nézett. Végig néztem rajta, majd egy vízcseppnek az útját kezdtem el nézni ami George tökéletes mellkasán végig gurult és eltűnt a derekán lévő törülközőben.
- Mit szerettél volna kérdezni? - mondta.
- Nem tudtam, hogy behetek-e a szobába - válaszoltam szégyenlősen.
- Pedig bemehettél volna nyugodtan - ölelt meg.
Aztán felemelte a fejem az államnál fogva és megcsókolt. Elválltunk és végig nézett rajtam.
- Az előző ruhában amiben voltál abban jobban tetszettél - szólalt meg cinkos mosolyal az arcán.
- De hát az csak egy fehérnemű szett volt - mondtam csodálkozva.
- Pontosan, túl sok ruha van rajtad most, de így is csinos vagy - folytatta tovább az eszme futtatását.
Közben felöltöztem, felvettem egy sárga toppot arra egy sárga kardigánt és egy sárga szoknyát, hozzápedig amit az esti ruhához vettem fel sárga cipőt.
- Én..... én..... inkább kimegyek - fordultam meg és nyomtam le a kilincset. De kilépni már nem udtam mert George vissza tartott és elkezdte behinteni apró csókokkal a nyakam.
- Geroge ezt nem itt kéne - mondtam elfúló hangon.
Erre megfordított és megcsókolt, még jó hogy ölelte a derekam, mert amúgy összestem volna, annyira megremegett a lábam. Viszonoztam egyből a csokot, aztán már csak azt éreztem, hogy felkap az őlébe és bevisz a szobába. Ott lerakott és elváltunk egymástól. Mikor kinyitottam a szemem és szétnéztem, néhány gyertya varázsolta romantikussá a szobát.
- Mi az nem tetszik? - nézett rám George meglepetten.
- Nem, épp ellenkezőleg. Nem találok szavakat...... nagyon tetszik - mondtam maghatódottan. Oda mentem hozzá és megcsókoltam. Ezek után újra felkapott az ölébe és neki nyomott a falnak. Kigombolta a kardigánom és levette rólam, majd utána következett a toppom amit eldobott és halk puffanással landolt a földön. Utána már csak azt vettem észre hogy az ágyon felszünk. Én alul, George pedig fölül. Már csak a bugyi volt rajtam. George áttért a melleim kényeztetésére.
- George - nyögtem.
Majd megcsókolt, és lehámozta rólam az aprócska bugyit is. Addig én is levettem róla a törülközőt. Majd óvatosan belémhatolt, erre felszisszentem
- Nyugi, mindjárt jobb lesz csak lazíts - suttogta a fülembe és megcsókolt. Egyre jobban ellazultam ezt George is észre vette, mert elkezdett mozogni.
Egyre közelebb kerültünk a csúcshoz, amikor gyorsabb tempóra váltottunk, vagyis én ösztökéltem George-ot a gyorsabb tempóra. Mikor elért minket a beteljesülés egy kéjes sikoly tört fel belőlem, míg George-ból egy férfias kiálltás. Pihegve feküdtünk egymáson. George legördült rólam és a karjaiba húzott, így ért minket a reggel.
Reggel lágy simagatásra keltem.
- Hány óra? - kérdeztem kómásan.
- Fél hét. De még haza is kell menni, mert majd onnan indulunk együtt a nagyidékhoz - világosított fel George. Gyorsan elkészültünk és kocsiba szálltunk.
Reggel mikor hazaértunk bevonultunk a konyhába, ott elkezdtük inni a reggeli kávét. Amikor megjöttek a többiek.

Becca ruhái:
kardigán vagy felső:





Sárga topp:










Sárga szoknya:













Sárga cipő:

19/1. fejezet

(Becca szemszög)

Miután beültem a kocsimba, hallottam még George, Anyám és Marie hangját amin kérnek, hogy ne menjek el.
Beindítottam a kocsit és elhajtottam a városból kikvezető út felé. Ekkor jutott eszembe, hogy a nyaralónk kulcsai még nálam vnnak. A nyaraló Seattle-től harminc percre van, ami egy csendes kis erdei házikó. Mikor megérkeztem, megfogtam a kulcsokat és könnyeim miatt nagy nehézségek árán tudtam kinyitni az ajtót.
Majd felrohantam az egyik szobába és ott levetettem magam az ágyra. Körülbelül negyed óra bőgés után, úgy érztem, hogy lekell írnom vagy megbolondulok az érzések kavalkádjától ami most lejátszódik bennem.
Így kerestem egy tollat és papírokat. Már vagy kettő A/4-es papírt telírtam, mikor kopogtak a bejárati ajtón. Lementem és kiszóltam:
- Ki az?
- Tommy vagyok - mondta Tommy.
- Mit akarsz? Menj innen! - kiabáltam ki.
- Addig nem míg benem engedsz és meg nem hallgatsz! - mondta határozottan.
- Azt hiszed hogy ezek utén olyan egyszerűen elfelejtek mindent? - zokogtam fel.
- Ajj Becca engedj be minket légyszi - kért engem.
- Miért ki van még itt? - kérdeztem egyből.
- Itt van anya, George, Rachel, Marie és én - sorolta el.
-Oké, gyertek - szólltam ki. Majd kinyitottam az ajtót, de én bevonultam a lenti vendég szobába és magamra csuktam az ajtaját.
- Becca hol vagy? - kérdezte anya
- Magamon kívül tartózkodok pillanatnyilag, de néhány perc után elérhető leszek - feleltem.
- Nagyon vicces vagy, engedj be - kérte tőlem Tommy
- Álmodban, inkább anya vagy Marie esetleg George jöhet be vagy még Rachel.
Nem sokra rá hallottam, hogy valaki kopog. Felálltam az ajtó elől és kiszóltam, hogy szabad. George jött be rajta. Egyből a nyakába vetettem be magam. Becsukta maga mögött az ajtót és felvett a karjaiba, majd leült velem az ágyra. Ott elmeséltem minden bajom, majd ránéztem és megszólaltam.
- Neharagudj, hogy rád zúdítottam minden bajom. Mindig csak velem van a baj, most miattam nem tudtunk elmenni szórakozni... - mondtam volna még tovább de rátette az egyik ujját a számra.
- Nem untatsz a dolgaiddal, mert engem csak te érdekelsz és ez veled együtt jár. Elfogadsz tőlem egy tanácsot? - nézettt rám komolyan.
- Persze - válaszoltam
- Akkor én azt tanácsolom, hogy beszéld meg Tommy-val a dolgokat, mert így nem fogtok semmire sem menni ha ezt csináljátok. Ha gondolod akkor utána itt maradhatunk estére! - mondta nagy komolyan.
- Rendben, behívnád nekem Tommy-t? - kértem tőle. George bólintott egyet, majd letett az öléből az ágyra és kiment a szobából. Nem sokra rá megjelent Tommy a szóbában.
- Gyere beljebb és ülj le. - néztem rá hidegen.
Fogta magát és leült mellém, majd belekezdett a mondókájába.
- Tudom, hogy sok minden van a számlámon, de szeretném ezeket majd valahogy jóvá tenni. Eltudom képzelni, hogy nagyon rosszul esett az amit mondtam, nekem is csak akkor esett le, hogy mit mondtam amikor már elszóltam magam. Nagyon haragszol rám? – ennél a kérdésénél elpattant bennem az az aprúcska húr ami nyugodtan tarott.
- Mi az hogy haragszok-e? Szerinted hogy érzem magam, megaláztál a család előtt. Leszóltál pedig semmi okod nem volt rá. Eddig mindig csendben tűrtem a megaláztatásaidat és a vicceidet, mert csak otthon csináltad és senkki nem látta vagy hallotta őket, de most! - kiabáltam magamból kikelve és láttam hogy Tommy mentegetőzni próbál. Sajnos az önuralmam odalett ezért lekevertem neki egy hatalmas pofont. Ezen annyira meglepődött, hogy megszólalni sem bírt.
- Azt hiszem ezt megérdemeltem - szólalt meg.
- Hát meg - helyeseltem.
- Látom megnyugodtál, akkor ha megígérem, hogy jobban oda figyelek rád akkor beszélhetünk arról hogy kibékülünk? - kíváncsiskodott, és félve nézett rám, attól tartva hogy újra kiborulok.
- Beszélhetünk róla, te nagy medve - néztem rá mosolyogva.
- Minek mondtál? - fordult felém. Egyből elkezdtem mondani hogy "semminek" de már késő volt. Ledöntött az ágyra és elkezdett csikizni. Mikor már aligkaptam levegőt abbahagyta és együtt mosolyogva kimentünk a nappaliba a többiekhez. Elmondtuk, hogy szent a a béke. Majd a töbiekkel közöltük, hogy George és én itt maradunk ma estér és, hogy majd holnap reggel együtt megyünk a nagyiékhoz. Úgy is van váltás ruhánk. A többiek rábólintottak, majd elindultak, mi pedig lettesben maradtunk George-al a nyaralóban. :):D